Kávésodó bűvölő - Dolce Vita köszöntő Túrófánk

   Akkor most bevallom a bevallanivalót, hogy immáron nem is olyan piciny (14 és fél kilós 2 éves) kisfiam Dolce Vita születésnapjának köszönhetően túlesett az igazán kávés íz felfedezésén is. Most mit mondjak... szerette... nagyon... Azthiszem a jövő egyik kíméletlen kávé (és török vérvonalának köszönhetően természetesen tea) fogyasztóját sikerült pályafutásán felelőtlenül egy csodásan lágy, krémes, tejes kávéöntet kíséretében útjára indítanom.

 

   Drága Dolce Vita köszönjük az élményt, az új tapasztalatot (reméljük nem fogunk a jövőben gyakorta téged emlegetni, mint a minket kávéval megrontó perszónát), a rengeteg fantasztikus receptet és ihletadó képet! Kívánunk neked kiskuktámmal együtt Nagyon Boldog 4. Születésnapot valamint sikeres és bőséges még sokszorennyit és -ilyet a jövőre!

 

   Kedves olvasóim nektek pedig ajánlom szíves figyelmetekbe mind a már kellőképpen pozitívan beharangozott kávésodót, melyet használjatok kedvetek szerint bármilyen más süteményhez is (pl. Golyóvárak itt nálam), mind pedig a fantasztikus puha kis túrófánkocskákat. A recepthez direkt krémes tehéntúrót használtam, hogy bővítsem a cybertérben fellelhető felhasználhatósági repertoárját, de ti nyugodtan helyettesítsétek 2:1 arányban túró és sűrűbb joghurt (vagy tejföl) keverékével, ha úgy tetszik.

Hozzávalók (kb. 50-60 db kis fánkhoz):
  30 dkg liszt
  50 dkg krémes tehéntúró
  1 csapott tk szódabikarbóna
  3 tojás
  1 csomag vaníliás cukor
  csipetnyi só
  1 dl cukor
  olaj a sütéshez

A kávésodóhoz:
  fél pohár tejszín (1 pohár = 2,5 dl)
  1 pohár tej
  2 ek cukor
  2 tk vaníliás cukor
  2 ek keményítő
  fél pohár főzött kávé (vagy fél pohár víz + 2 tk instant kávé)

Elkészítés:
   A fánkok hozzávalóit határozott mozdulatokkal összekeverjük, majd a tésztából jól megpakolt teáskanálnyi adagokat szaggatunk a forró olajba (kb. 2 ujjnyi mélységű olajjal már szépen működni fog a dolog).
   A fánkokat, akik a művelet közben önálló életre kelnek és elkezdenek maguktól is forgolódni (de azért néha nem árt megpiszkálni őket) szép világosbarnára sütjük majd nedvszívó papírral fedett tálcára szedjük ügyelve, hogy a kész fánkocskák egymást agyon ne nyomják (vagyis megőrizzék kecsesen gömbölyded formájukat).
   A műveletet értelemszerűen a tészta elfogytáig ismételjük.

   A sodóhoz a tejjel elkeverjük a keményítőt majd a többi hozzávalót is az edénybe öntve/adva folyamatos kevergetés mellett felforraljuk és 1-2 percig hevítjük, mialatt a szósz szépen besűrűsödik. Tálaljuk forrón a fánkokat nyakonöntve, vagy hidegen, ez esetben gyakran keverjük át a szószt míg szobahőmérsékletre nem hűl, hogy a "bőrösödését" elkerüljük. Melegen egy  finom kis latte-ra emlékeztet krémes állagban, hidegen pedig letagadhatatlanul frappe vonásokat hordoz.

Jó étvágyat! Tunkoljatok velünk!


Az ihletadó Ricottafánk receptért köszönet Petrának!