2012. december 5., szerda

ÖGYE: Pirított csicsóka saláta

   Imádom ezt az őszi időszakot, a legkedvesebb zöldségeimtől roskadoznak a piaci pultok, a fák tündöklő színekbe öltöznek, hm. Igen, merthogy felénk még csak a tél híre jutott el. Isztambul most egy zivataros, szivárványokkal ékesített borongós metropolisz. A bevásárlóközpontok és nagyobb üzletek már egytől egyig "karácsonyi", ami itt hát újévinek mondott díszekben, de én sokkal jobban élvezem ilyenkor vastag kötött holmikba burkolózva felkutatni az izgalmas parkokat, eldugott vásárokat és minibazárokat. A táskába egy termosz tea és már mehetünk is.
   Sajnos idén a szokásosnál is több bacilus jutott a családnak köszönhetően a párás levegőnek és enyhe időjárásnak, de az ember itthon is talál mindig valami ötletes tennivalót.



   Most egy "ehhez volt kedvem" fogás következik, tehát nem speciálisan török, nem is akarom ráfogni, viszont nagyon egyszerű és többfunkciós, úgyhogy szeretetreméltó is egyben, a Pirított csicsóka saláta. ÖGYE, ugye? Tehát Ötletes Gyors Egyszerű.

Hozzávalók (1-4 személyre. attól függően főételként vagy köretként fogyasztjuk):
  25 dkg csicsóka
  2 ek olaj
  6 szép nagy levél tépősaláta
  1 kápia paprika, vagy fél kaliforniai paprika
  1-2 ek frissen facsart citromlé
  1 ek morzsolt fehérsajt (Feta)
  só, pirospaprika

Elkészítés:
   Az olajat egy kisebb serpenyőben felhevítjük, a megpucolt és kockára vágott csicsókát rászórjuk, folyamatos kevergetés mellett megpirítjuk (ellenőrizzük, hogy megpuhult a belsejük). A tűzről lehúzva sózzuk, fél kk csemege pirospaprikával meghintjük, átkeverjük.
   A salátaleveleket megmossuk, a vizet róluk lerázzuk, fogyasztható méretűre tépkedve egy tányérra rendezzük.
   A paprikát megmossuk, vékony karikákra vágjuk, a salátára szórjuk, majd jöhet az előkészített csicsóka is. Meglocsoljuk citromlével, megszórjuk a morzsolt sajttal és már tálalhatjuk is.

Jó étvágyat!

TIPP: reggelire például pirítóssal, vegetáriánus főételként, vagy húsételek mellett köretként is fogyasztható.

2012. október 10., szerda

Kapor, tök, marhahús nálunk...

   Mindenképpen valami török, magyarhonban is elkészíthető főétellel akartam visszatérni, hogy valami lényegivel bővítsem a recepttárat, később jöhetnek majd a rózsavizes, baklavatésztás nyalánkságok.


   Először azt a címet gondoltam adni "tökfőzelék helyett", de valljuk be azért a jó öreg tökfőzeléket helyettesíteni nem lehet, alternatívának viszont mindenképpen ajánlom ezt a Kapros-cukkinis-marharagut. Törökül egyszerűen etli Kabak yemeğı, vagyis húsos tökétel, egy teljesen alapvető fogás, rizzsel és joghurttal kiegészítve tökéletes főétel (hozzáteszem létezik a kapros mellett a kapornélküli verzió is, sőt talán autentikusabb is, nekem mégis így izgalmas).

Hozzávalók (3-4 főre):
  20 dkg apró kockára vágott marhahús
  4 kisebb cukkini /erre mifelénk kabak, vagyis zsenge tök/
  1 fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  2 paradicsom
  1 nagyobb fehérpaprika /mifelénk édes zöldpaprika/
  2-3 ek aprított kapor (friss, vagy fagyasztott)
  1-2 ek aprított petrezselyem (elhagyható)
  2 ek olivaolaj
  fél dl paradicsompüré /mifelénk 1 ek paradicsom salça/
  só, bors

Elkészítés:
   A hagymát felkockázzuk és az olivaolajon üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk az apró kockára vágott paprikát, majd röviddel ezután a húst és a felszeletelt fokhagymát is. A húst fehéredésig pároljuk, majd jöhet a paradicsompüré és a hámozott felkockázott paradicsom. Sózzuk (kb. 1 tk), enyhén borsozzuk, felöntjük kb. 1 pohár vízzel, majd fedő alatt a húst majdhogynem készre főzzük. Én előszeretettel végzem ezt a részt mostanában kuktában, így kb. 20 perc elegendő is. Normál lábosban kb. 40 percet érdemes rászámítani, közben ha kell a vizet pótoljuk!
   Ezt követően hozzáadjuk az apróra vágott kaprot és felkockázott cukkinit is, a vizet pótoljuk úgy hogy az ételt kb. kétharmadáig lepje el. Résnyire nyitott fedő alatt a cukkini puhulásáig főzzük (kb. 20 perc), majd a petrezselymet is hozzáadva még 1-2 percig forraljuk. Ízlés szerint ha kell sózzuk.

Jó étvágyat!

TIPP: tökéletes kísérője a natúr joghurt, köretként pedig rizst vagy más szaftkedvelő megoldást ajánlanék hozzá. Kapor nélküli változata is működik, ekkor némi édesnemes, vagy akár csípős pirospaprikával egészítsük ki a fűszerezését.


Welcome to Istanbul...

   Úgy gondolom bár az ihlet végre meglelt, és a konyhára fordítható időm is alakulóban nem csaphatok csak úgy a közepébe bármiféle magyarázat nélkül...
   Amint azt láttátok nem búcsúztam, mert tudtam a több hónapos kihagyás nem a vége valaminek, sokkalinkább a kezdete. Mostanra nagyjából kialakult az "új" életünk, befészkeltük magunkat egy számomra ilyen formán izgalmas és új "Világ" közepébe, lassan megismerjük a szűk környezetünket és a abbamarad a szédelgés ha körbenézünk egy forgalmas utca közepén, ill. enyhül a szorítás, amivel az autóban kapaszkodunk ha elindulunk valahová. Mert ez itt Isztambul...


  Ilyen az élet... mire mindenhol kinyilatkoztam magamból, hogy nem, nem élek Törökországban és eredendően nem vagyok török, addigra a sors Isztambulba irányít török állampolgársággal a zsebemben. Egyáltalán nem bánom, vannak dolgok amiket imádok és amiket inkább elkerülök, mindenesetre ez az új fordulat azthiszem a blognak mindenképpen egy új lendületet adhat.
   Remélem lesz időm és az ételek mellett egy kis darabot az itteni életből, kultúrából, történésekből is bemutathatok nektek.


   Hát ez van... egy történet elkezdődött... Fogadjatok szeretettel ezentúl Isztambulból!

2012. április 10., kedd

Kakaós cupcake kekszek, miért is ne?

   Emlékszem a Desszertmester üzletébe betérve azonnal megfogott ez a kiszúró forma és gondolkodóba is ejtett. Ha cupake, akkor cupcake, a keksz meg legyen kesz... nade a nyuszinak, kisvonatnak, gitárnak több köze van a dologhoz?! Ugyehogy nem! Úgyhogy hazajött velem, és én egész úton gyönyörködhettem ő fényességességében.
   A múlt héten egy mini gyerekbulin arattak elsöprő sikert a fehér cukormázzal díszített kakaós Cupcake kekszek, most először, de azthiszem nem utoljára... Hozzáteszem mondtam a horgolást... na, hát íme a horgolmányaim ízelítője ia egyben, a Tündérszirom kalapok.


   A leírás most spórolós lesz, ugyanis a keksz egy-az-egyben a Fahéjas vajaskekszek receptje szerint készült, annyi módosítással, hogy a fíhéj nyilván kikerült belőle, bekerült viszont 2 szép evőkanálnyi cukrozatlan kakaópor - aminek fejében ugyanennyivel csökkentettem a liszt mennyiségét, és tessék, finom, szuper, imádjuk keksz lett belőle.


Vöröslencse köfte - Mercimek köftesi

   Számolatlan adósságom halmozódott fel már itt a blogon, lassan szégyellek visszatérni, de fel mégsem adhatom, hiszen ez is a részem, nem élhetek nélküle. Most egy kicsit jobban beleástam és vetettem magam a horgolásba (nem, nem horkolás, abból igen kevés jut mostanában), ez most egy ilyen időszak, ismerve magam ennek is vége lesz és jön majd valami más...
   Végre csak ideértem a Mercimek köftesi, vagyis Vöröslencse köfte receptjével, amit a Facebook oldalon tán már hónapokkal ezelőtt beharangoztam. Szerencsére Közben a Kifőztük besegített és az áprilisi számban már olvashattátok.




2012. március 25., vasárnap

Bülbül yuvası - Fülemüle fészek

   Itt van végre a tavasz, a madárcsicsergés, ó mennyire fog ez nekem hiányozni, ha egyszer nagyvárosba költözünk. A húsvét is a nyakunkon, illetve a nyakatokon, tudvalévő keresztény ünnep (elméletileg). Kedves kisszínfoltként, vendégváróként én Fülemüle fészkeket ajánlanék az asztalotokra.


   A recept a Kifőztük 2012 áprilisi számában is megjelent.

2012. március 23., péntek

Jól Kifőztük! bezony ezúttal én is...

   A húsvéti ünnepekre tekintettel picit korábban a szokásosnál, már most olvashatjátok a Kifőztük ingyenes online magazin áprilisi számát! Ezúttal 8 régi és új Ízmorzsák recept is felbukkan az oldalakon, megtaláljátok őket?

 

   Ezúton is köszönöm a szerkesztőknek a felkérést és a lehetőséget!
   Töltsétek le, lapozgassátok és inspirálódjatok. Ideje tavaszra hangolódni!

2012. március 22., csütörtök

Nekem Matutka, neked...

   Határozott reggeliváltozatosításban vagyok az utóbbi napokban. Rendesen érzem magunkon az "unom a banán tojás" hangulatot még így rendszeres török reggelizés, azaz terülj-terülj asztalkám mellett is. Nem is értem hogyan fordulhatott elő, de szerintem már évek óta nem sütöttem Matutkát, ami egyébként gyermekkorom, majd egyetemista éveim egyik kedvenc gyors reggelije és vacsorája volt egy szép nagy bögre teával leöblítve.


   Azóta is úgy készítem, ahogyan azt anyukámtól láttam, így előre szólok, ha valaki más is véletlenül pontosan így csinálja, akkor egyszerűen kezetfoghatunk. A matutka, vagy mint azt ma a Facebook-os gyorsfelmérésben megtudtam tőletek: lapcsánka, tócsi, tócsni, cicege, krumplimackó, görhöny, macok, hremzli, palanéca, krumplibaba, borzaska, prósza ma reggel nálunk abszolút győzelmet aratott a családon. Efe ugyan még "husii"-nak hívja, de annyi baj legyen. Annyit már belátott, hogy azért husi létére elég rendesen krumplis...



2012. február 7., kedd

Tavaszt várunk újra... narancsvirágvízzel, őrölt mandulával és kumkvattal

   Nálunk ismét beköszöntött a tortaszezon. Valahogy a családtagok és barátok 90%-a február-márciusi, és mivel mostanra szépen fény is derülgetett a gasztrovénámra, sorra sütöm a hétvégékre a tortákat. A tavalyi tavaszváró szüliheti torta nemcsak élőben, de itt a blogon is nagy sikert aratott, ígyhát rögtön ennek a picit átalakított verziójával indítottam biztos, ami biztos alapon.


   A receptet megtaláljátok a tavalyi tavaszváró tortánál, annyi módosítással, hogy most a krémhez rögtön az elején adtam 1 ek narancsvirágvizet. A kakaós piskótát csak ketté vágtam, megtöltöttem és lekentem vastagon a krémmel, a tetejét forró vízzel átöblített fém spatulával simítottam le, az oldalát pedig a spatula "hegyével" hullámosra huzogattam. Őrölt mandulával hintettem körben a tetejét és az oldalakat is egy kevéssé. Plusz tejszínhabbal, a krém maradékával, tejcsokoládé darával és feldarabolt kumkvattal díszítettem. Ilyen hideg időben a teraszon gyorsan kihűthető a krém puding alapja s a piskóta is, így én most kb. 2-2,5 óra alatt sütéssel-kenéssel teljesen el is készültem vele.


2012. február 4., szombat

Koktélparadicsomos tagliatelle rukkolával és mozzarellával - a legeslegjobb!

   Most nagyon komolyan mondom, hogy akinek nincs kifogása a hozzávalók egyikével szemben sem (szerintem mondjuk max. a rukkola rezegtetheti a lécet egyeseknél) az MINDENKÉPPEN próbálja ki ezt az ételt! Frankón rá fogtok szokni! Mert hihetetlenül egyszerű és pont ennyire finom, nem tévedés kb. tésztafőzéssel együtt 15 perc alatt pakkra készen is van. Éttermes szerzemény a drága, első kóstolásra beleszerettem és itthon sikerült is persze kb. hááát hatodárból pontosan olyat megvalósítani (najó kivéve a bivalymozzarellát, amiből a bivaly az úgy elmaradt).


   Ez lenne hát az én koktélparadicsomos szósszal tálalt rukkolás, mozzarellás tagliatelle-m (ami nálunk jelenleg az ultrafavorit étel - és örül apa, hogy finom, és örül anya mert gyors, és örül gyerek, mert neki meg kiszedhető a tésztaadagja és kaphat rá joghurtot és sajtot, őőő... hát ennyi).


2012. február 3., péntek

Mogyorós Csokimouse torta - amikor a fagyiillat beleng

   Volt szerencsém élőben megkóstolni Mandula Sarok Noémi (aki egyébként külhonban él, szóval ez nagy szó) Csokimouse tortáját, és hát egyértelmű volt, hogy erre mielőbb nekem is sort kell kerítenem. A legjobb benne? Igazi mennyei mogyorós csokifagyi illata van, halálkomolyan! ... és szép és nagyon finom és még nem is kell vele olyan irgalmatlan sokat vacakolni.




Pay it forward! - Ki kér egy meglepit?

   Az a helyzet, hogy én is gondolkodtam csatlakozzam-e ehhez a láncjátékhoz, végül Praliné Paradicsom Facebook oldalán megtettem. Nem is szövegelek sokat. A lényeg:
-- az első 5 itt kommentelő (se több se kevesebb) valamilyen kézzel készített ajándékot kap tőlem a 2012-es év folyamán (hogy mikor és mit az elvileg meglepi, de azért gyakorlatilag az időpontról majd némileg egyeztetünk).
-- aki kap, annak viszont adnia is kell, szintén az első 5 nála jelentkező személynek (a játék "meghirdethető" gyakorlatilag bárhogyan, blogon, Facebook oldalon, utcán leszólításban, szóval ahogy csak tetszik)!

Tehát ki kér tőlem meglepit?

Hogy egy kis hangulatot teremtsek... ezeket készítgetem pl. mostanában:



2012. január 13., péntek

SÜTIPECSÉT nyertesek!

   A SÜTIPECSÉT játék nyertesei: zöld indás pecsét - Vámossy Brigitta, smiley pecsét - Judit Petró Gratulálunk! 650-250 olvasónál ismétlünk!

2012. január 12., csütörtök

SÜTIPECSÉT sorsolás! - JÁTÉK!

   Láthattatok itt nálam korábban 2 házi készítésű sütipecsétet (hozzájuk tartozó 2 recept kíséretében). Korábban tettem egy ígéretet miszerint, ha a blog követőinek száma a 200-at, a Facebook oldalé pedig az 500-at meghaladja kisorsolok a jelentkezők között is egy sütipecsétet. Tegnap bizony átléptük a számokat, így most azt mondom hajrá, legyen akkor már 2...


   A Játék holnap, vagyis 2012. január 13-án 13.00 órakor sorsolással zárul, gyorsan lezavarjuk.
   A játékban való jelentkezéshez hagyj itt, ezen bejegyzés alatt (1.) vagy a blog Facebook oldalán a pecsétek fotója alatt (2.) egy kommentet, melyben megnevezed te melyiket szeretnéd (szigorúan csak egyet a kettő közül, ellenkező esetben én döntök saját meglátásom szerint melyik kalapba doblak)!
   Tehát a röpjátékban mindenki 2 esélyre tehet szert, a két oldalon való megjegyzéssel.

   Hogy mire jók ezek a pecsétek? Íme:


Mandulás-kávés vajaskekszek Ízmorzsák felirattal:

Megjegyzés: A pecsétek kiégethető gyurmából készültek házilag, olykori házi használatra.

2012. január 11., szerda

Keşkül, a török mandulás puding és egyéb pudingregék

   Történt, hogy a Nosalty szerkesztősége volt olyan kedves, hogy felkért engem a heti gasztroblogger rovatába írjak egy kedvem szerinti cikket, receptet. Mivel konyhai forgolódásaimat a Nosalty-n kezdtem anno közzétenni, majd az ottani kedves kommentek hatására lendületet kapott ez a blog is, nagyon szívesen eleget tettem a felkérésnek.
   A török tejes desszertekről szóló irományomat a Keşkül (mandulás puding) receptjével együtt tehát a Nosalty oldalán - itt - olvashatjátok.


2012. január 10., kedd

Burgonyás bulgur pilaf

   Jó kis laktató köret ez kérem szépen, a bulgur (vagyis a búzatöret) hajlamos magát nagyonis etetni, ha az ember egy kicsit nem figyel oda mindjárt háromszor annyit evett belőle, mint amennyivel amúgy jóllakott volna. Mondhtajuk, hogy ez lenne a hagyományos alap bulgur pilaf, páromék családjában mindenképp, de ha a burgonyát kifelejtjük belőle akkor nagy általánosságban is ki merném jelenteni ugyanezt. További körítés helyett érkezzen a köret!



Chocolate fudge - Diós-mogyorós csokoládés tejkaramella

   Imádom a tejkaramellát, de azt az igazi puhán szájban szétolvadós fajtát. Egy igazi tejkaramella nem morzsálódik, hanem úgy szétolvad az ember szájában mintha soha ott se lett volna. A Chocolate Fudge szerelem volt első látásra, azonnal tudtam, hogy nekem teremtették, amikor először képen láttam. Azóta már jópár helyen felbukkant, kísértett (jó értelemben), végül elszántam magam, bevásároltam és elkészítettem a saját verziómat.


   Imádjuk, igazi kalóriabomba, mégis azt mondom érdemes elkészíteni, hisz - ha hagyjuk neki - hűvös helyen sokáig eláll, remek kis gasztroajándék lehet belőle bármilyen alkalomra és finoom... olyannyira, hogy kisfiam a mai reggelt rá amúgy nem jellemző módon kamrából karamellacsenéssel indította.



2012. január 5., csütörtök

Zsemlemorzsás vajaspogácsa burgonyás töltelékkel

   Ez a recept is szegény már mióta várakozik, már régesrég az utolsó morzsának is se híre se hamva. Mutatós ez a virág alakú pogi ugye? Ahogy megláttam Cahide blogján ezt a formázást rögtön beleszerettem, viszont korábban már elterveztem ezt a zsemlemorzsás pogácsát a Portakal Agaci oldalról is, így kicsit mixeltem a kettőt hozzáadva a saját bevált burgonyás töltelékemet - amit hozzáteszem bátran használjatok más pogácsatésztával vagy börek töltelékeként.

   Azt mindjuk meg kell jegyezzem, hogy leginkább akkor készítsétek, ha vendégeket vártok (vagy fele adagban), mert azért valljuk be nem kevés az a kalóriamennyiség, ez nem az a bekopom a 10 után még a 11.-et is típus.



ÖGYE - Mandulás-mogyorós Cantuccini

   Ezt a nagyon egyszerűen elkészíthető olasz - amúgy kávéba/teába mártogatós - kekszet mi bármikor, bárhol, bárhogyan imádjuk, ehhez képest igán ritkán készül nálunk (pont az előzőekből kifolyólag - hihetetlen milyen gyorsan el tudjuk tüntetni az egész adagot, az pedig nem kis olajos mag mennyiség, nem beszélve a cukorról és a miegymásról ugyebár).


   Ünnepek környékén török-magyar család létünkre kiemelt helye van a Cantuccininek az asztalunkon. Idén szilveszterre Törökországba is sikerült küldeni belőle az ottaniak nagy megelégedettségére.
   2 recept kombinációjából született meg ez a változat, az egyik Dolce Vita-tól, a másik pedig Petrától származik a Nosalty oldaláról.



2012. január 1., vasárnap

BUÉK!

   Nagyon szerencsés, bodog, sikerekben gazdag Új Esztendőt kívánok mindenkinek, aki idetéved! :) Nem, én most nem tervezek komolyabb összegző posztot, az összegzés hosszú útja, önmagam összeszedése nálam csak most kezdődik el. Az utóbbi időben kicsit szétestem, a bejegyzések ritkultak, egy újabb önkeresési fázisba léptem, ez szerintem normális esetben néha előfordul az emberrel, de ha nem is néha az első gyermek születése után valamennyi idővel mindenképpen...

   
   Eszem ágában sincs búcsúzkodni, mégcsak azt sem tudom ezentúl több vagy kevesebb poszt érkezik-e majd  a blogra. Annyit mindenesetre mondhatok, hogy a minőséget eszem ágában sincs rontani a mennyiség javára. Most csak úgy simán, fogadalom nélkül csapok bele az új évbe, lelkesen, önmegvalósítón, magambanézőn, stresszkerülőn és rengeteg szeretettel. Meglátjuk...