2010. június 28., hétfő

Csicseriborsó & marhahusi

   Az Etli nohut, vagyis szó szerinti fordításban a húsos csicseriborsó az egyik olyan török alap étel, mely eddig kizárólag pozitív kritikát kapott mindenkitől, aki itt minálunk megkóstolta (beleértve az amúgy marhahúsért nem rajongó Melinda barátnőmet is). A receptet már régesrég óta ígértem nem is egy ismerősömnek, így most sunnyogva végül felteszem remélve, hogy másnak is annyi tele pocaktól boldog arcot hoz majd a konyhájára, mint nekem.


Hozzávalók:
   2 pohár szárított vagy 1 konzerv (800g-os, 450 g netto tartalommal) előfőzött csicseriborsó
   250-300 g kisebb kockákra vágott marhahús
   4 ek margarin
   1 nagy, vagy 2 kisebb hagyma
   fél dl paradicsompüré
   1 hámozott és apróra vágott paradicsom
   1 nagy vagy 2 kisebb tv paprika, vagy piros édes paprika
   kb. 2 tk só
   1 tk édes pirospaprika (ha valaki szereti akkor csípős is mehet)

  Ha szárított csicseriborsót használunk: főzés előtt 8-10 órával forró sós vízbe áztatjuk (3-4 ujjnyival a borsó felett bőven ellepve), tehetünk bele egy kis szódabikarbónát is - ettől jobban megpuhul, majd forrásban lévő vízbe téve kb. 30 perc alatt félkészre főzzük, leszűrjük. Ekkor készen áll a további felhasználásra, a konzerv csicseriborsóhoz hasonlóan.
  Egyszerre nagyobb mennyiségű szárított borsót is előkészíthetünk, majd lefagyaszthatjuk így bármikor, hirtelen ötlettől vezérelve is felhasználhatjuk, elkerülve az áztatási időt.

Elkészítés:
  Az apróra vágott hagymát a margarinon enyhén megpirítjuk. Hozzáadjuk a húst, amit pár perc alatt a hagymával összepárolunk, folyamatosan kevergetve míg a levének nagy része elpárolog.
  Hozzáadjuk a felaprított paradicsomot és paradicsompürét, a nagyobb falatnyi darabokra vágott paprikát és kb. 2 tk sót. Felöntjük 2 dl vízzel és olykor megkeverve, résnyire nyitott fedő alatt puhára főzzük a húst. Közben az elpárolgott folyadékmennyiséget néha pótoljuk, nehogy leégjen! Én általában 1,5-2 órát is főzöm így, annak ellenére, hogy az eredeti recept csak 45 percet ír. Nem tehetek róla, én csak az igazán puha husit szeretem.
  Ha a húsos alap elkészült hozzáadjuk a csicseriborsót, felöntjük annyi vizzel, amennyi ellepi, vagy én például ennél kb. 2 ujjnyival többel, mert párom sok szafttal szereti. Ha szükséges sózzuk. Majd a borsó puhulásáig főzzük (kb. fél óra).

  Piláv (rizs) körettel tálaljuk, télen és persze akár nyáron is dukál mellé a savanyúság, hogy egy kis magyaros ízt is idecsempésszek mostanság esetleg egy kis kovi uborka képében.

Jó étvágyat!

Mámorpite

   Bevallom azonnal a rabjává váltam a Niki-féle almás pitének, amint azt először megláttam, igen egy puszta kép elegendő volt ahhoz, hogy tudjam, ez az... az igazi, az a pite amire oly régóta áhítozom. Megsütöttem hát, akkor még almával és körtével, és most hozzáteszem, ha akkor azért bolondultunk (ami bizony így volt), akkor a mai produkcióm egyenesen kényszerzubbonyért kiállt.
   Éreztem, hogy ez működni fog, igen... a banán szépen ellensúlyozza az ribizli savasságát és levesességét, miközben esze ágában sincs túlzottan hivalkodni saját édes ízével.
Engedjétek meg hát most, hogy prezentáljam az általam ezidáig kóstolt egyik legfincsibb süteményt: Almás-ribizlis amerikai pite. Az arányok éppen tökéletesek, a tészta egyáltalán nem ázott át, szépen átsült alul is, miközben kihült, a töltelék összedermedt, így csodásan szeletelhető is.

Hozzávalók a tésztához:
  35 dkg liszt
  18 dkg puha vaj vagy margarin
  2 ek porcukor
  csipet só
  kb 0,4 dl víz

A töltelékhez:
  50-60 dkg hámozott felkockázott alma
  1 felkockázott banán
  10 dkg piros pibizli
  14 dkg porcukor
  2 púpozott ek liszt
  1 púpozott ek étkezési keményítő
  1 ek citromlé

   A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd kb. 20 percre fóliába csomagolva fagyasztóba tesszük. Ezalatt elkészítjük a tölteléket. Ehhez a gyümölcsöket előkészítjük, mossuk, hámozzuk, kockázzuk majd összekeverjük a többi hozzávalóval.
   A tésztát két részre osztjuk, majd lisztezett felületen a részeket külön-külön vékony (kb. 3 mm) köralakúra nyújtjuk.
   Egy pie formát kibélelünk az egyik tésztával, szépen belesimítjuk az oldalakon is (a kilógó részeket még nem vágjuk le!). Megtöltjük a gyümölcsös keverékkel, középen felpúpozva a kerekded alak miatt, a tészta szélét kicsit bevizezzük (körben, ahol a tető csatlakozni fog) ezzel jobb tapadást biztosítva, majd befedjük a másik tésztakoronggal. A széleket körben összenyomogatjuk, lezárjuk a piténket. Levágjuk a kilógó tésztafelesleget, majd ezt újra összegyúrjuk, kinyújtjuk és 1-1,5  cm széles hosszú csíkokat vágunk belőle, amivel körberakjuk a süteményt szépen a mélyedésekben amiket a tésztalapok összedolgozásánál az ujjainkkal csináltunk.
   Megkenjük tojássárgájával, 4 helyen bevágjuk, hogy a gőz gondtalanul távozhasson, majd előmelegített sütőben 180 fokon 55-60 perc alatt készre sütjük.
   FIGYELEM: hogy megóvjuk a sütőnket az esetleges kicsöpögő, majd leégő gyümölcsös szafttól tegyük a pie formát rácson a sütő közepébe, míg az aljába helyezzünk egy sütőpapírral borított sütűtepsit.

 

Maximálisan ajánlom, hogy próbáljátok ki, megbánhatatlan, kihagyhatatlan! Gyors, aránylag egyszerű, tökéletes ha valaki vacsoravendégeket vár, az elismerés nem fog elmaradni, ezt garantálom! :)
   Jó étvágyat!

2010. június 22., kedd

Grízes Şekerpare-óriások

   A Şekerpare (ejtsd: sekerpáre) kétségkívül az egyik legismertebb török cukorszirupba áztatott sütemény. Két jellegzetes formában és megannyi apró receptbeli eltéréssel készítik Törökországban és hazánkban is. Ma egy nosalty-s konyhatündér társam kérésére felkutatott reci alapján készítettem hegyeskés ovális formában kókuszreszelékkel a tetején. Az illatok pillanatok alatt bejárták a lakás minden zugát lehetetlenné téve a további várakozást... frissen melegében nekiestünk az amúgy "hidegen az igazi" puha, omlós szinte szájban olvadó édességnek...


Hozzávalók:
  125 g puha margarin (vagy vaj)
  1 tojás
  negyed pohár búzadara (1 pohár = 2,5 dl)
  negyed pohár porcukor
  fél csomag sütőpor
  1 tk vaniliaaroma (vagy 1 csomag vaniliáscukor, ekkor a porcukor mennyiségét csökkentsük)
  liszt

A sziruphoz:
  2,5 pohár cukor
  2,5 pohár víz
  kb. negyed citrom leve

Kenéshez:
  1 tojás sárgája

   Először elkészítjük a szirupot. Ehhez összekeverjük, felforraljuk majd a forrástól számítva 5 percig főzzük a cukrot és citromlevet a vízzel. Félretesszük, kihűtjük (én hideg vízet szoktam engedni a mosogatóba és abba állítom az edényt).
   Összekeverjük a tészta hozzávalóit, kezdetnek 1 pohár lisztet adunk hozzá, majd a mennyiséget fokozatosan növeljük míg egy közepes keménységű masszát nem kapunk.
   Bőségesen púpozott evőkanálnyi adagokat véve tenyereink között gömböket, majd azokból (lásd kép) hegyes oválisokat formázunk. Ezeket kiolajozott mélyebb tepsibe helyezzük elegendő helyet hagyva közöttük a dagadáshoz. Megkenjük őket tojássárgájával, villával egy-egy hosszanti húzást teszünk a tetejükre. Előmelegített kb. 180 fokos sütőben barnulásig sütjük őket.


   A sütőből kivéve azonnal rácsorgatjuk óvatosan a hideg (szobahőmérsékletű) szirupot a még forró süteményekre. (A teljes mennyiséget rájuk öntjük. Nem fogják mindet beszívni.) A tetejüket megszórjuk összetört natúr pisztáciabéllel vagy ennek hiányában kókuszreszelékkel. Majd a kikapcsolt sütőbe tesszük, fél órát dagadni hagyjuk. Ezután óvatosan kiemeljük őket és tetszés szerinti tálon, tálcán a hűtőbe kerülhetnek.

   Megjegyzés: Alul-felül sütést ajánlok, ezzel a sütemények színe (szebb) sötétebb lesz az enyémeknél. Sajnos az én régesrégi gáztűzhelyem csak alulról melegít.

   Fejenként 1 Şekerpareval számolva ez egy 10 fős adag lett. Óriás nevet kaptak, mert majdnemhogy tenyérnyi méreteket öltöttek sütikéim a Magyarországon kapható éttermi példányokhoz hasonlóan. Megjegyzem azonban, hogy a megszokott méretük kb. fele ekkora, "érett füge nagyságú", hogy páromat idézzem.

2010. június 18., péntek

Illatos lepénysüti

   Megőrzöm és megosztom ezt a receptet, bár kicsit sem török, nincs is benne semmi ördöngösség, de az enyém, az első igazi sütireceptem. :) Bizony tényleg komolyan ez az első ilyen jellegű recept, ami csak úgy kialakult a konyhaasztalomon és még jelesre is vizsgázott a mai 2 tagból álló minimanó zsűri előtt. Na ez azért nem azt jelenti, hogy ennyire borzasztóan zöldfülű lennék, csak épp kreatív energiáimat eddig leginkább a főfogások kötötték le.
   Mi csokis tejszínhabbal ettük frissen melegében, hmmm...


Hozzávalók:
  1,5 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
  1 púpozott kk sütőpor
  2 tojás
  2-3 ek aprított kandírozott narancshéj
  2 tk mandulaaroma
  1 csomag vaniliás cukor
  2-2,5 dl porcukor (ízlés szerint)
  negyed pohár olaj
  fél pohár tej
  jégcukor a tetejére (elhagyható)

   A tojásfehérjékből kemény habot verünk. A többi hozzávalót összekeverjük, majd óvatos mozdulatokkal a fehérjehabot is beledolgozzuk a masszába. Egy 26 cm-es tortaformát kivajazunk, aljába sütőpapírt vágunk, majd belesimítjuk a tésztát. Előmelegített közepesen meleg sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük.
Remek kísérő lehet fagylaltok, pudingok mellé.
   Jó étvágyat hozzá!

Gyümölcszselés muhallebi

   A kétségek eloszlatása végett már most szögezzük le, hogy a muhallebi elnevezésű tejes desszert lenne magyar kifejezéssel élve a török rizspuding, a sütlaç pediglen a török tejberizs. Nagy vétket nem követett el aki esetleg keverte a magyar kifejezéseket, de ha már ugyi itt tartunk...
   Több török blogoldalon is láttam mostanában hasonló gyümölcszselével rétegzett rizspudingot, el is dőlt hát hamar a szekrényemben túl régóta várakozó eperzselatin por sorsa. Meg voltam győződve róla, hogy ez a felettébb egyszerű, kevés munkával járó hűtött kis édesség mindenkinek jól fog esni ebben a melegben, de az eredmény abszolúte felülmúlta a várakozásaimat. A tejes puding és a firssítő gyümölcszselé tökéletes ízharmóniában vívták ki minden elismerésemet és léptették elő a zselés muhallebit a család kedvenc nyári desszertjéé.
   Ha valakinek akad otthon eper, kivi, esetleg banán, narancs ne átalljon ezekből a zselatinba beletuszkolni!


Hozzávalók:
  fél liter vízhez elegendő tetszőleges ízű gyümölcszselé por (mely kiváltható tortazselatin porral, ekkor tetszőlegesen választott gyümölcslével készítsük a zselét a csomagoláson leírtak szerint)
  7,5 dl tej
  2,5 púpozott ek rizsliszt
  2 púpozott ek étkezési keményítő
  kb. 1 dl cukor
  1 csomag vaniliáscukor

   A zselét elkészítjük a csomagoláson leírtak szerint, majd a hidegvízzel kiöblített tálkákat maximum fele magasságig feltöltjük vele (Én személy szerint ajánlom a szilikon formákat vagy a könnyebb kiborítás érdekében a kisebb tálakat.) Hűtőbe tesszük, majd ha teljesen megszilárdult elkészítjük a rizspudingot.
   1 dl vízzel elkeverjük a rizslisztet és a keményítőt, majd a maradék tejet is hozzáöntve folyamatos keverés mellett felforraljuk. Ahogy az első buborékok megjelentek félrehúzzuk az edényt, a pudinghoz adjuk a cukrot és vaniliás cukrot, majd újra forrásig hevítjük.
   Ekkor elővesszük a zselatinos tálakat, elosztjuk bennük a muhallebit. Hagyjuk szobahőmérsékletre hülni, majd betesszük őket a hűtőbe. Teljes megszilárdulás után (amely kb. 1,5-2 óra) tányérra borítva szervírozhatjuk. Kevésbé kockázatkedvelőknek ajánlom az üvegedényeket, így a kiborítás nélkül is szemetgyönyörködtető desszert készülhet, melyet megszórhatnak egy kis tört mogyoróval, mandulával vagy dióval.
   Jó étvágyat!

2010. június 16., szerda

Ramazan pide

   Bizony közeleg a Ramazan hónap, vele együtt a böjt, az esti lakomák és így a hosszú-hosszú főzőcskézések ideje. Nem is lehetnék most elégedettebb, hiszen sokszori próbálkozás után végül egy saját kreálmányú ramazan pide receptet prezentálhatok a nagyérdeműnek és (önző leszek) menthetek el saját magamnak.
A kérdésemre férjem válasza, hogy vajon olyan-e, mint amit kinn sütnek háznál Törökországban: "Mi kinn az ilyet boltban vesszük." Hoppá! Kúlkirály! :)
   A sztori egyébként, hogy ez nem az az átlagos pide pide, amit mindig minden török pékségben megkapsz, ezt Ramazan idején sütik és csak néhány városban, mint amilyen Kayseri lelhető fel az év többi részében is. Én meg vagyok olyan szerencsés, hogy éppen kayseriből való pasashoz mentem hozzá, így volt szerencsém belekóstolni már egynéhányszor a pidék érzékeket gyönyörködtető forgatagába.


Hozzávalók:
  1,5 dl langyos víz
  1 dl langyos tej
  1 csomag szárított élesztő (7 g)
  1,5 tk só
  1 tk cukor
  fél dl napraforgó olaj
  1 tojás fehérje
  kenyérliszt, amennyit a tészta felvesz

  1 tojás sárgája a lekenéshez
  nigella mag (çörek otu) vagy pörkölt szezámmag vagy e kettő keveréke a tetejére

   Egy nagyobb tálban elkeverjük a cukrot és az élesztőt a vízzel, majd hozzáadjuk a tejet, olajat, sót és tojásfehérjét is. Fokozatosan adagoljuk hozzá a lisztet, míg a tészta közepes keménységű nem lesz és az edény falától elválik. További 3-4 percig gyúrjuk, majd kilisztezett lefedett tálban 30 percig kelesztjük.
   Ekkor a levegőt kinyomkodjuk a cipónkból, kivesszük az edényből, kettévágjuk. Az egyik felét betesszük a hűtőbe. A másik feléből kiolajozott vagy sütőpapírral bélelt tepsin kb. 20-25 cm átmérőjű korongot formálunk a kezünkkel. (A bucit szépen ujjainkkal ellapogatjuk.) Ruhával letakarva kelni hagyjuk, majd 25 per eltelte után ujjainkkal benyomkodjuk kb. 2-3 cm-re a szélétől körben, valamint a középső részen elszórtan (akár késsel is bevághatjuk a tésztát négyzethálót formázva, ekkor arra figyeljünk, hogy elég mélyen vágjuk, akár teljesen a tepsiig).


   Tojás sárgájával megkenjük, nigella vagy/és kissé megpörkölt szezámmagot szórunk a tetejére, majd előmelegített 200 fokos sütőben, melynek aljába vizet tettünk (legalsó tartóba helyezett rácsra tűzálló edényben 3-4 dl víz) kb. 25 perc alatt megsütjük. FIGYELEM: én egy matuzsálem gázüzemű tűzhelyet használok, mely csak alulról melegít, így kéretik alsó-felső sütésnél rendesen odafigyelgetni!
   Mikor az első pidét betettük a sütőbe előkészíthetjük a második kelesztéshez a másodikat...
Jó étvágyat hozzá!

2010. június 14., hétfő

Luxus tojás

   Yagli pide, avagy vajas tojásos pide. Frissen sült illatos pide, rajta aranyló olvasztott vajacska. Lehetne-e ennél szebb ágyikója egy elit tükörtojás hercegnőnek?
   Az elkészítése nem igényel különösebben gyakorlott kezeket, a 45 perces tésztakelesztési időt leszámítva gyorsan el is készül így azthiszem méltán megérdemel egy helyet a reggeli vagy vacsoraasztalon.


Hozzávalók:
  1 pohár langyos víz (2,5 dl)
  2 tk só
  1 púpozott kk cukor
  1 zacskó (7g) szárított élesztő, vagy fél csomag friss élesztő
  liszt
  4 ek vaj

   Egy nagyobb tálba öntjük a langyos vizet, belekeverjük (morzsoljuk) az élesztőt, a sót és a cukrot, majd fokozatosan annyi lisztet adunk hozzá, hogy a tészta az edény falától elváljon, puha-közepesen kemény állagú legyen. Miután összeállt, lisztes felületre tesszük és további 3-4 perc alatt összegyúrjuk. Kelesztőtálba téve, lefedve / letakarva 45 percig kelni hagyjuk.
   Ezután a tésztából a levegőt kinyomkodjuk, 4 részre vágjuk, ezekből kerek cipókat formázunk. Lisztezett felületen kb. 18 cm átmérőjű korongokat nyújtunk belőlük. Sütőpapírral bélelt tespire helyezzük őket, majd 2-3 cm-es peremet képezve a közepüket ujjainkkal lenyomkodjuk. Segítségül íme az eredeti recepthez tartozó videó Banu Atabay hanim közvetítésével.
   Közepükbe 1-2 ek vajat teszünk és előmelegített 200 fokos sütőben első körben addig sütjük, míg a vaj elolvad és a tészta felemelkedik. Ez nekem kb. 10 percig tartott. Ekkor a vajjal kicsit megkenjük a peremeket is, majd a pidék közepébe egy-egy toját ütünk, ezeket kicsit megsózzuk (ízlés szerint), majd a sütőbe visszatéve további kb. 20 perc alatt készre sütjük őket (a tojás elkészültéig, kenyér barnulásáig).
Frissen, melegen fogyasztjuk, jó étvágyat!

Segítségem persze most is volt, köszönöm szépen kisfiam!

2010. június 8., kedd

Kumpir, a nemesen egyszerű...

   Végre valami igazi, eredeti, tökéletes emellett fantasztikusan egyszerű és gyors. Az első nyár az alanyai tengerparton és éjszakában... örökké csodás emlék marad. Ott volt szerencsém először ehhez az ételhez egy kis gyorsétteremben, amit ha párom nem ajánlgat oly hevesen, magamtól valószínűleg meg sem kóstolok. Szerencsére kipróbáltam és azóta én is csatlakoztam a kumpir-rajongók és immáron készítők széles táborához.
   Jöjjön hát a recept, melyet kötelező kipróbálásra ajánlok minden idő- vagy ötlethiánytól szenvedő sorstársamnak. Csalódás kizárt!


Hozzávalók 1 személyre (szorzandó annyival ahány főre készítitek):
  1 bazinagy krumpli (de minimum közepes)
  1 tk vaj
  1 púpozott ek reszelt trappista sajt (vagy bármilyen más jól olvadó sajt, Törökországban kasar-t használnak, ennek az itthoni sajtok közül leginkább a trappista felel meg ízre és viselkedésre)
  só

  + tetszés szerinti feltétek, mint: párolt zöldségkeverék (kukorica, borsó, répa, stb.), szeletelt ill. felaprított paradicsom, uborka, ecetes uborka, zöld/fekete olivabogyó, hagyma, petrezselyem, felvágott, virsli. Én ezeket készítettem most elő, ez egy hagyományos és egyszerű meglodás. Node készítketünk hozzá bármilyen húsos vagy zöldséges ragut is, a variációknak csak a képzelet és az ízlés szab határt.

   A burgonyákat megmossuk és egyenként alufóliába csomagolva forró sütőbe téve 190 fok körül 1 óra alatt megsütjük őket. Ezután a sütőt kikapcsoljuk, a burgonyákat pedig fogyasztásig bennhagyhatjuk, akár fél-1 órán keresztűl is elég melegek maradnak a továbbiakhoz.
   Előkészítjük a tetszés szerinti feltéteket.
   Közvetlenül fogyasztás előtt elővesszük a forró krumplikat, kicsomagoljuk, kisebb tálakba/tányérokba helyazzük őket. Hosszában felvágjuk és kettéhajtjuk a képen is látható módon. A belsejüket villával óvatosan kikapargatjuk, összetörjük a burgonya közepébe igazítjuk.
   Rádarabolunk 1 teáskanál vajat, sózzuk kicsit és megszórjuk 1 ek reszelt sajttal. Majd mikor a sajt már szépen megolvadt villával vigyázva összekeverjük a burgonya tartalmát.


   Tetszés szerinti feltétekkel tálaljuk, majd azokat szépen ráhalmozzuk éééés.... Jó étvágyat hozzá! Törökországban elmaradhatatlan mellőle a ketchup és a majonéz.

2010. június 4., péntek

Búzadarás nyalánkság

   3 hétig nem láttam drága párocskámat. Neki készült eme szuper kis édesség holnapra. Régóta ígérgettem már topikos barátnéimnak egy ilyen cukorsziruppal átitatott igazán törökös sütike receptet. Hát íme egy igazán finom példa... Az eredeti receptet a Yetur'la lezzet kareleri oldalon találtam.


Hozzávalók:
  100 g puha vaj vagy margarin
  2 tojás
  fél pohár porcukor (1 pohár = 2,5 dl)
  1 pohár búzadara
  1 csomag sütőpor
  kb. 1,5 pohár liszt (annyi hogy közepesen kemény tésztát kapjunk)

A cukorsziruphoz:
  3 pohár cukor
  4 pohár víz
  1/4 citrom leve

A tetejére:
   tetszés szerint mogyoró, dió, pisztácia (natúr) vagy kókuszreszelék

   Egy tálban összeállítjuk a tésztát, nem szükséges gyúrni, fakanállal is szépen összedolgozható, majd betesszük a hűtőbe. Ezután a szirup hozzávalóit összekeverjük, 5-6 percig forraljuk. Félretesszük és hagyjuk kihülni.
   A masszából diónyi adagokat véve gömböket formálunk, majd ezeket ellapítva egy mélyebb, kiolajozott tepsibe helyezzük ügyelve arra, hogy elegendő távolságot hagyjunk a korongok között, mert ezek a sütés és a szirup felszívása során is nőni fognak. Előmelegített közepesen meleg sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
   Réges rég óta van egy ilyen keksz formáló eszközöm, amit eddig még soha az életben nem használtam, hát itt volt az ideje, hogy felavassam. De a fent leírt módon is ugyanilyen szép kis puffancsokat kaptok majd.

   A sütőből kivéve óvatosan meglocsoljuk a sütiket az eddigre már maximum langyoskás, de inkább hideg sziruppal (igen, az egészet tessék rájukönteni, had úszkáljanak), majd visszatesszük a kikapcsolt, de meleg sütőbe. FONTOS, hogy a sütemény forró legyen a szirup pedig szobahőmérséklet körüli, illetve fennakadás esetén megoldható fordítva is: hideg süti forró szirup párosítással.
   Hagyjuk így a sütővel együtt kihülni az alkotásunkat, majd kiszedhetjük tányérra, dobozba, ahogy tetszik... Tetejüket meghintjük durvára tört mogyoróval (dióval, pisztáciával) vagy kókuszreszelékkel.
   Jó étvágyat!

Megjegyzés: Ebből a mennyiségből nekem 20 darab süti lett, így akár fele mennyiség is elegendő lehet.