Ezt a nagyon egyszerűen elkészíthető olasz - amúgy kávéba/teába mártogatós - kekszet mi bármikor, bárhol, bárhogyan imádjuk, ehhez képest igán ritkán készül nálunk (pont az előzőekből kifolyólag - hihetetlen milyen gyorsan el tudjuk tüntetni az egész adagot, az pedig nem kis olajos mag mennyiség, nem beszélve a cukorról és a miegymásról ugyebár).
Ünnepek környékén török-magyar család létünkre kiemelt helye van a Cantuccininek az asztalunkon. Idén szilveszterre Törökországba is sikerült küldeni belőle az ottaniak nagy megelégedettségére.
2 recept kombinációjából született meg ez a változat, az egyik Dolce Vita-tól, a másik pedig Petrától származik a Nosalty oldaláról.
Hozzávalók:
25 dkg liszt
15 dkg cukor
20 dkg mandula/törökmogyoró (nálam kb. 15-5 dkg arányban oszlott meg)
1 tk sütőpor
1 citrom (vagy narancs) reszelt héja
2 tojás + 1 fehérje
1 csipet só
1 kk fahéj
3 dkg vaj
Elkészítés:
A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A lisztet összekeverjük a sóval, fahéjjal, sütőporral. A tojásokat és a fehérjét kikeverjük a cukorral és az olvasztott, de nem forró vajjal, majd hozzáadva a lisztet egy aránylag kemény (ragacsos) tésztává alaposan összedolgozzuk (robotgépben is egyszerűen megoldható). A magokat és a reszelt citromhéjat is belegyúrjuk - én ezt is meg szoktam oldani jó erős mozdulatokkal egy fakanál segítségével.
A tésztából sütőpapírral fedett vagy alaposan kilisztezett tepsire 2 kb. 4 cm széles lapított rudat formázunk.
Az előmelegített 180 fokos sütőben kb. 25 percig sütjük, majd a tepsit kivesszük és a rudakat olyan 1,5 cm vastag szeletekre vágjuk (45 fokban döntve, ahogy D.V. írja), majd tepsire rendezve - szorosan egymás mellett ez kb. 1 tepsire rá is fér - további 8 percre visszatoljuk a 170 fokra mérsékelt sütőbe.
Jó étvágyat!
TIPP: jól záró dobozban (zacskóban) 1 hónapig is tökéletesen eláll.
1 megjegyzés:
Nem hiszem, hogy egy hónapig elállna!!!!! Szuper! :)
Megjegyzés küldése