Kapor, tök, marhahús nálunk...

   Mindenképpen valami török, magyarhonban is elkészíthető főétellel akartam visszatérni, hogy valami lényegivel bővítsem a recepttárat, később jöhetnek majd a rózsavizes, baklavatésztás nyalánkságok.

   Először azt a címet gondoltam adni "tökfőzelék helyett", de valljuk be azért a jó öreg tökfőzeléket helyettesíteni nem lehet, alternatívának viszont mindenképpen ajánlom ezt a Kapros-cukkinis-marharagut. Törökül egyszerűen etli Kabak yemeğı, vagyis húsos tökétel, egy teljesen alapvető fogás, rizzsel és joghurttal kiegészítve tökéletes főétel (hozzáteszem létezik a kapros mellett a kapornélküli verzió is, sőt talán autentikusabb is, nekem mégis így izgalmas).

Hozzávalók (3-4 főre):
  20 dkg apró kockára vágott marhahús
  4 kisebb cukkini /erre mifelénk kabak, vagyis zsenge tök/
  1 fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  2 paradicsom
  1 nagyobb fehérpaprika /mifelénk édes zöldpaprika/
  2-3 ek aprított kapor (friss, vagy fagyasztott)
  1-2 ek aprított petrezselyem (elhagyható)
  2 ek olivaolaj
  fél dl paradicsompüré /mifelénk 1 ek paradicsom salça/
  só, bors

Elkészítés:
   A hagymát felkockázzuk és az olivaolajon üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk az apró kockára vágott paprikát, majd röviddel ezután a húst és a felszeletelt fokhagymát is. A húst fehéredésig pároljuk, majd jöhet a paradicsompüré és a hámozott felkockázott paradicsom. Sózzuk (kb. 1 tk), enyhén borsozzuk, felöntjük kb. 1 pohár vízzel, majd fedő alatt a húst majdhogynem készre főzzük. Én előszeretettel végzem ezt a részt mostanában kuktában, így kb. 20 perc elegendő is. Normál lábosban kb. 40 percet érdemes rászámítani, közben ha kell a vizet pótoljuk!
   Ezt követően hozzáadjuk az apróra vágott kaprot és felkockázott cukkinit is, a vizet pótoljuk úgy hogy az ételt kb. kétharmadáig lepje el. Résnyire nyitott fedő alatt a cukkini puhulásáig főzzük (kb. 20 perc), majd a petrezselymet is hozzáadva még 1-2 percig forraljuk. Ízlés szerint ha kell sózzuk.

Jó étvágyat!

TIPP: tökéletes kísérője a natúr joghurt, köretként pedig rizst vagy más szaftkedvelő megoldást ajánlanék hozzá. Kapor nélküli változata is működik, ekkor némi édesnemes, vagy akár csípős pirospaprikával egészítsük ki a fűszerezését.

Fehérbab Pastırmával főzve

   Hosszas kihagyás után ismét recepttel jelentkezem, méghozzá egy igazán belevalóan katonakosztosan-menzaasztalosan hagyományos török étellel a Pastırmalı kuru fasulye-vel. Nem fogom sokat szaporítani a szót, örülök, hogy egyáltalán pár percem akad mostanság a blogolásra.

 

   A Pastırma vastag fűszerkéreg alatt érlelt/szárított marhahús, melyet aztán papírvékonyságúra szeletelve fogyasztanak ill. használnak fel Törökországban. Neve a "bastırmak", vagyis "összenyomni" szóból ered. Saját ételeinkre gondolva, bátran helyettesíthetjük a füstölt húsokat vele, érdekes fűszeres eredményt fogunk kapni.

   Voltam olyan szerencsés , hogy egy csokor más autentikus finomsággal együtt kaptam egy szép darab Pastırmát is nemrégiben anyósoméktól (hála a kamionos rokonnak), ebből készülhetett a következő fogás, méghozzá Özlem, a Mutfak Günlüğüm háziasszonyának receptjére támaszkodva fél lábbal.

Hozzávalók:
  1 pohár száraz fehérbab, vagy 1 nagy konzerv
  5-6 vékony szelet Pastırma (vagy füstölt hús)
  1 fej hagyma
  1 fehér vagy kápia paprika
  2 ek olivaolaj
  2 paradicsom (vagy 1 dl paradicsompüré)
  1 tk sűrű paprikakrém (biber saliçası vagy Édes Anna pl.) ill. helyette pirospaprika por is használható
  1 nagyobb csipet cukor
  só

Elkészítés:
   Ha szárazbabot használunk azt előző éjszakára hideg vízbe áztatjuk (leöntjük), majd újabb vízben felforraljuk, főzővizét is leöntjük és félretesszük.
   A felhevített olajon az apróra vágott (vagy reszelt) hagymát megdinszteljük, majd hozzáadjuk a felaprított paprikát, a hámozott és kis kockákra vágott paradicsomot és a paprikakrémet is. 2-3 perc keverés után belekeverjük a babot, felöntjük kb. 2 pohár vízzel, a cukorral ízesítjük és lefedve addig főzzük, míg a bab teljesen megpuhul (megmosott lecsepegtetett konzerv bab esetén elegendő 5-6 perc).
   Ekkor a Pastırmát kisebb cafatokra szaggatva a babhoz keverjük, sózzuk, még 2 perc alatt összefőzzük, majd ha úgy tetszik már fogyaszthatjuk is, persze a nyelvünkre vigyázzunk szét ne égjen.

Jó étvágyat!


TIPP: Köreteként natúr vagy pirított tésztával gazdagított rizs- vagy bulgurpilaf ajánlott, de önmagában kenyérfélével is fogyasztható. Elmaradhatatlan mellőle valamilyen egyszerű (citrom-olivaolaj) saláta vagy savanyúság.

Tányérra vetett Asszonycombok csicsás burgonyapürével

   Kétségtelenül az egyik legismertebb és legkedveltebb török köfte- (vagy húspogácsa) féleség a Kadın budu köfte, avagy Asszonycomb köfte. Kicsivel több előkészületet igényel, mint egy normál fasírozott, de legalább egyszer mindenképpen megéri kipróbálni.

Hozzávalók a köftéhez (3 személyre - kb. 9 köfte):
  25 dkg darált marhahús
  1 kis fej hagyma
  kb. 1 dl főtt rizs
  1 tojás + 1 tojás sárgája
  1 csapott ek búza vagy kukorica dara
  1 ek aprított petrezselyem (elhagyható)
  só, bors
  olaj a sütéshez

Elkészítés:
   A darált marharús felét a finomra aprított (vagy lereszelt) hagymával együtt 1-2 ek olajon levének elpárolgásáig pirítjuk, félretesszük.
   A maradék (nyers) húshoz adjuk az előzőleg enyhén sós vízben megfőzött (esetleg maradék) rizst - száraz állapotában kb. 1 jó evőkanálnyi, megfőzve kb. 1 dl - , 1 tojás sárgáját, 1 csapott evőkanál darát, némi aprított petrezselymet, sót, borsot és az elősütött hagymás marhahúst. Jól összegyúrjuk, majd lefóliázva fél-1 órára hűtőbe tesszük.
   Az idő leteltével a masszából diónyi adagokat véve ovális, kissé lapított köftéket formálunk, lisztbe, majd felvert tojásba forgatjuk őket és kevés forró olajban mindkét felüket világosbarnára sütjük.

Jó étvágyat!

A krumplinyomómentes burgonyapüré recept kiegészítés is érkezik hamarosan!

Etli bamya, magyarul Okrás marharagu... Hogy mi?

   Bizony nem bírtam magammal és vetettem végre párommal egy üveg Okrát. Hogy te még nem is hallottál róla? Pedig imádnád, szinte lefogadom! Csak kóstold meg egyszer igazán jól elkészítve és örökre a rabja leszel, pláne ha amúgyis szereted a változatosságot, ez érdekes zöldséges ételeket, vagy a savanykás ízeket, melyet konkrétan a következő recept tartogat számodra.

 

   Sajnos kishazánkban kevésbé ismert és elterjedt, ehhez mérten sajnos nem is fenyeget az a veszély, hogy minden sarki árusnál friss Okrával teli rekeszekben fogsz hasra esni. A konzerv és üveges változata, esetleg szárított formája már sokkal is inkább beszerezhető például különféle keleti boltokban. Törökországban a hazai példával ellentétben az Etli bamya, vagyis Okrás marharagu például olyan hétköznapi és megfizethető ételnek számít, mint itt egy jó kis zöldbabfőzelék fasírozottal kiadva.
   Ha elcsábultál, annyit még tudnod érdemes, hogy ezalkalommal a "méret a lényeg" felfogás éppen fordítva értendő. Minél kisebb és ezzel zsengébb terméseket sikerül beszerezned a belőlük készített étel annál ízletesebb és könnyebben fogyasztható lesz!

Az Okráról részletesebben olvashatsz: itt.

Hozzávalók (4-5 főre):
  2 ek olivaolaj
  1 tk vaj
  1 fej hagyma
  20 dkg apró kockára vágott marhahús (pörköltnek való)
  2 kisebb fehér (ill. piros) paprika
  2 közepes paradicsom
  1 üveges vagy konzerv Okra (kb. 30 dkg leszűrve)
  fél citrom leve
  só, bors

Elkészítés:
   Az olivaolajon és vajon enyhén megdinszteljük az apróra vágott hagymát. Rádobjuk a húst, fehéredésig pirítjuk, majd a negyedkarikára vágott paprikát is hozzáadva folyamatos keverés mellett 3-4 percig tovább dinszteljük őket.
   Felöntjük bő egy pohár (kb. 3 dl) vízzel, ízesítjük fél tk sóval. Forrásig olykor megkeverve, majd résnyire nyitott fedő alatt magárahagyva kb. 40 percig főzzük. (Figyeljünk közben le ne égjen, ha szükséges közben a vizet pótolni kell!)
   Ezután a raguhoz adjuk a hámozott és kis kockára vágott paradicsomot és a leszűrt és leöblített (ha valaki igazán savanyún szereti, akkor leöblíteni nem szükséges) Okrát, felöntjük kb. 1,5 pohár vízzel - annyival, hogy bőven ellepje, hozzáfacsarjuk fél citrom levét, sózzuk, borsozzuk (csak érzéssel!) és további 30 perc alatt résnyire nyitott fedővel készre főzzük.

Jó étvágyat!

TIPP: Rizs vagy bulgur köret illik hozzá. Kiadós és izgalmas fogás!
Ha valakit érdekelne, hogyan módosul a recept, ha friss okrából készítjük az ételt kérem szóljon és kibővítem ezzel is a bejegyzést!

Etli pırasa - Húsos póréragu

   Tudom, elfogadom, hogy az étel nevének magyar fordítása elég... érdekes lett, de ez van, muszáj meghagynom, mert abszulúte így fedi a valóságot. Egyébként így ősszel ez nálunk az abszolút favorit húsos-zöldséges egytálétel, sok macera sincs vele. Időm sincs most több a szájjáratásra, vagyis gépelésre, úgyhogy Etli pırasa - Húsos póréragu kép és reci alant!

  

Hozzávalók:

  30 dkg kis kockára vágott (1-1,5 cm) birka vagy marhahús

  50 dkg póréhagyma

  1 nagyobb szál répa

  fél dl rizs

  1 fej hagyma

  2-3 ek olaj

  fél dl paradicsompüré

  1 kk kakukkfű

  só, bors

  csípős, vagy édes pirospaprika (elhagyható)

Elkészítés:

   A hagymát az olajon üvegesre pirítjuk, majd a marhahúst is hozzáadva levének elpárolgásáig gyakori keverés mellett pároljuk. Fűszerezzük egy kis sóval, borssal, kakukkfűvel, felöntjük kb. 1 pohár vízzel, a paradicsompürével és olykor megkeverve résnyire nyitott fedő alatt kb. fél órát át főzzük (figyeljünk le ne égjen).

   Ezután hozzáadjuk a vékony karikákra vágott répát és a 2-3 cm-es darabokra vágott póréhagymát, a megmosott és lecsepegtetett rizst, felöntjük annyi vízzel hogy majdnem ellepje, óvatosan elkeverjük, ha szükséges sózzuk, majd résnyire nyitott fedővel kb. 20 perc alatt készre főzzük az ételt. Közben 1-2-szer nagyon óvatosan - hogy a pórét ne törjük össze - átkeverjük!

Jó étvágyat!

TIPP: Melegen és hidegen is fogyasztható!

Gasztroblogger felhívás Tekirdağ köftékkel lekísérve!

   Kedves Gasztropolgártársaim! 
   Arra kérnélek most titeket, hogy segítsetek nekem és a hozzám hasonlóan hamarosan Kurban Bayram-ot, vagyis (vegák szemeket necsukni!) Áldozati Bayramot ünneplő magyaroknak - vagy magyar nyelvet ismerőknek - azzal, hogy e bejegyzés kommentjébe illesztetek egy-egy (vagy akár több) linket korábban posztolt recepteitekből segítséget, öteleteket nyújtva az elkövetkező napok nagy konyhai sertepertéléséhez, mely abszolúte a húsfelhasználás körül fog forogni.

   A követelmény mindösszesen annyi lenne, hogy a recept:
- tartalmazza a következő húsfélék valamelyikét: marha, birka, kecske, teve (ez komoly!)
- ne tartalmazzon semmiféle disznóból származó alkatrészt, beleértve húst, zsírt, miegymást
- illetve lehetőség szerint kerülje az állati eredetű zselatin használatát is.

   Az érkező linkeket összegyűjtve egy külön posztban összegzem majd és reményeim szerint még Bayram előtt, vagy legkésőbb az ünnep első napján (nov. 16.) megjelenítem itt a blogon, melyet nyugodtan felhasználhattok ti is saját oldalaitokon, ha szeretnétek!

   A Kurban Bayram ünnepéről hamarosan olvashattok bővebben itt is és a Gasztrotippen is!

 

   Értelemszerűen tőlem is több húsközpontú ételt láthattok majd mostanában. Kezdésként fogadjátok szeretettel ezt a kis semmiséget, a Tekirdağ köftesi-t (mentás marhaköfték).

Hozzávalók (4 személyre - 16 köftéhez):
  30 dkg darált marhahús
  1 zsemle vagy 1 szelet kenyér
  1 kisebb hagyma
  1 nagyobb gerezd fokhagyma
  kb. 1 csapott tk só
  kb. 1 csapott kk bors
  1-1,5 tk szárított morzsolt mentalevél (lehet friss - ez esetben valamivel kevesebb is elég)
  olaj a sütéshez

Elkészítés:
   A húst a hagymával aprítógépben finom masszává dolgozzuk, hozzáadjuk a vízbe áztatott majd alaposan kinyomkodott zsemlét, a zúzott fokhagymát és a fűszereket. 2-3 perc alatt alaposan összegyúrjuk, majd nagyobb diónyi adagokat véve azokból kis rudakat formázunk.
   Sütésig lefóliázva hűtőben tárolhatjuk. Forró olajban kisütjük majd tetszőleges körettel, friss salátával vagy savanyúsággal tálaljuk.

Jó étvágyat!

Paradicsomszószban főtt köményes köfték

   Na igen, én sem örülök, hogy egyre korábban sötétedik manapság. Nem vagyok oda a lámpafénynél fényképezésért, de most az egyszer (vagy nem egyszer) kivételt kellett tennem. Már hetek vagy hónapok óta halogatom a Köményes Köfte (Kimyonlu Sahan Köftesi) reci megosztását, valahogy nálunk mindig azután készül, hogy lement a nap és másnapra hűlt helye sem marad. Általában simán eltüntetünk ketten párommal egy 4 személyes adagot. Szóval szeretjük... nagyon... Ez így ránézésre aszthiszem a "Csúnya és finom." kategória, de ezt döntsétek el ti kedves olvasóim és kóstolóim!

Hozzávalók (4 személyre):
  30 dkg darált marhahús (részemről sovány)
  1 fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  1 zsemle vagy 1 nagy szelet kenyér
  1 púpozott tk őrölt kömény (vagy valamivel kevesebb római kömény)
  fél kk bors
  só
  némi olaj a kisütéshez
  2 nagyobb paradicsom
  1-2 burgonya
  fél dl paradicsompüré

Elkészítés:
   A zsemlét vízbe áztatjuk, majd alaposan kinyomkodjuk, összekeverjük az egész finomra vágott hagymával, zúzott fokhagymával, darált hússal, köménnyel, sózzuk, borsozzuk és 3-4 perc alatt alaposan összegyúrjuk.
   A masszából diónyi darabokat véve kerek vagy ovális lapított húspogácsákat készítünk, melyeknek mindkét felét kevés olajon barnulásig sütjük.
   A kisült köftéket egy magas falú fedővel zárható serpenyőbe, vagy nagyobb átmérőjű lábasba rendezzük, meglocsoljuk 1 dl vízzel elkevert paradicsompürével (ha valaki szaftosabbra szeretné hagyni használjon több paradicsompürét és vizet), tetejükre vékonyra szeletelt burgonyát, majd paradicsomot sorakoztatunk.
   Végül fedő alatt kb. 20 perc alatt (forrás után kis lángon) készre főzzük.

Jó étvágyat!

TIPP: Remek kísérője bármiféle rizsköret, de magában kenyérrel fogyasztva is merem ajánlani.

Etli Kapuska - Fehér káposzta vörös hússal

   Lehetne a cím azthiszem Ismerősen ismeretlen 2. felvonás is a török töltött paprika után, amit korábban már kóstoltattam veletek. Ezúttal húsos káposzta szerepel azon a bizonyos nemzetek konyháit összemosó étlapon, melyet - mivel most török módra ajánlok ki nektek - szólítsunk egyszerűen Kapuskának, vagy ha a helyes kiejtéshez is hűek akarunk maradni Kapuszkának.
   Férjecske rábólintott autentikai (hihi) szempontból, a család egyöntetűen íz szempontból, én húspuhaság szempontból, így ezekután ő is mindennapi ételrepertoárunkat gazdagítja.

Hozzávalók (4 személyre):
  20 dkg kis kockára vágott (1,5-2 cm) marha- vagy birkahús
  2 fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  3 ek olaj
  1,5 tk paprikakrém (piros arany)
  1 dl paradicsompüré
  1 kis fej káposzta
  2 ek nagyszemű bulgur (esetleg rizzsel helyettesíthető)
  bors (fél-1 kk)
  só

Elkészítés:
   Az apróra vágott hagymát az olajon enyhén megdinszteljük, hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymát, majd pár kavarintás után a húst, melyet fehéredésig pirítunk.
   Paprikakrémmel , sóval, borssal ízesítjük a pörköltalapot, hozzákeverjük a paradicsompürét, felöntjük 2 dl vízzel és résnyire nyitott fedő alatt 30 percig főzzük.
   Ekkor hozzákeverjük a rövidebb csíkokra vágott vagy gyalult káposztát, hozzáöntünk 4-5 dl vizet, sózzuk és fedő alatt további 40 percig főzzük.
   Ezután hozzáadunk 2 evőkanál megmosott és lecsepegtetett bulgurt, majd újabb 15 perc alatt készre főzzük az ételt (zárt fedő alatt). Fogyasztás előtt hagyjuk még a bulgurt pár percig a gőzben bagadni.

TIPP: nem kertelek - szélgörcsökre hajlamosak csak óvatosan!

Jó étvágyat!

Ismerősen ismeretlen: Török töltött paprika

   A rengeteg frissen lelt és próbált recept után jöjjön most egy igazi klasszikus, az Etli biber dolmasi (húsos töltött paprika), azthiszem már csukott szemmel, hátratett kézzel is menne, ja úgy talán azért mégsem.
   Miben is különbözik a török töltött paprika a megszokott magyartól. Hát nézzük... Először is a paradicsomos szószt, na azt tegyük egy kis időre zárójelbe, helyette egy hígabb kicsit paprikás lében főnek a talpukra állított vékony húsú, fűszeres ízű zöld paprikák. Hogy gombócok a paprika mellett? Na olyan itt nincsen, de ennél a paprikánál állítom nincs is rá szükség. Míg a magyar töltött paprikánál a töltelék, addig itt bizony a paprika a legkedvencebb részem. Na de amit beleteszünk az sem utolsó természetesen. Mivel az egyszerűbb, gyorsabb megoldást a töltött töknél már olvashattátok (ugyanaz itt is alkalmazható), jöjjön most az egy fokkal edénypiszkolóbb, ámde gazdagabb és ízesebb verzió.
   A paprikákat is, mint sok más törökösséget a Baross úti török boltból szerezzük be - 1089 Budapest Baross út 109. fsz. 3. Itt találhattok róla néhány képet és további információt.

Hozzávalók (egy 21 cm átmérőjű edényhez):
  kb. 8 db török paprika, vagy hasonló alakú tv paprika (ahány az edényünket kitölti)
  1,5 pohár rizs (1 pohár = 2,5 dl)
  15 dkg darált marhahús
  1 fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  fél dl olivaolaj
  1 ek fenyőmag
  1 ek szárított ribizli
  1 tk édes pirospaprika (+ csípős ízlés szerint)
  1 dl paradicsompüré
  2 ek vágott petrezselyem
  só (kb. 1 tk)
  pici bors

A léhez:
  6-8 dl forró víz (a paprikák magasságától függően)
  1 ek vaj
  fél dl paradicsompüré
  1 csapott kk édes pirospaprika
  só (kb. 1 csapott tk)

Elkészítés:
   A rizst alaposan megmossuk, 15 percre hideg vízbe áztatjuk majd lecsepegtetjük.
   A ribizlit forró vízzel leöntjük és 5-10 percig ezt is állni hagyjuk, majd leszűrjük.
   Közben a paprikák szárát körbevágjuk, a csumákat óvatosan kiemeljük, a magos részt levágjuk, a szárakat megkurtítjuk, az így elkészített kalapokat félretesszük. A paprikákat egyenként 6-7 helyen egy fogpiszkálóval átlyuggatjuk.
   A töltelékhez az apróra vágott hagymát az olivaolajon enyhén megdinszteljük, majd hozzáadjuk a marhahúst és miután ennek leve elfőtt a fenyőmagot és az aprított vagy zúzott fokhagymát. Pár keverés és jöhet a többi hozzávaló: a paradicsompüré, a pirospaprika, bors, só, rizs, ribizli végül a petrezselyem. 1-2 perc folyamatos forgatás után a tüzet elzárhatjuk és az előkészített tölteléket a paprikákba kanalazhatjuk, kicsit megtömködjük és egy fél ujjnyi üres rést hagyunk a közepén, ahová majd a rizs dagadhat. (Érdemes egy picit várni, ha ez ember ujja nem jól tűri a forróságot.)
   A paprikákat a kalapjaikkal (vagy egy-egy paradicsomcikkel - külső bőrös szelet) lezárjuk és szépen az edénybe állítjuk őket egymás mellé.
   Elkészítjük a levet. Ehhez vajat olvasztunk, ráöntjük a paradicsompürét, majd 1-2 perc keverés után rászórjuk a paprikát és a sót, kicsit még átforraljuk, majd felöntjük forró vízzel.
   Ezzel a lével meglocsoljuk a paprikákat, szépen rájuk folyatjuk - alattuk a lé addig érjen, hogy a legalacsonyabb paprika szája is már kinn legyen belőle.
   Fedő alatt, forrástól számítva alacsony lángon kb. 25 perc alatt megfő.
   Picit sózott, zúzott fokhagymával ízesített joghurttal tálalhatjuk.

Jó étvágyat!
 

Az életmentő étek - Hünkar beğendi

   Egyszer valamikor réges régen IV. Murat szultán, aki igazságosságán túl híres volt a keményszívűségéről is, megorrolt az udvari főszakácsra. Azt a parancsot adta hát neki, hogy készítsen egy olyan ételt, de mielőbb, ami olyannyira ízletes és ellenállhatatlan, hogy megmenti őt a biztos haláltól.
   A főszakács elgondolkodott, majd hamarosan visszatért egy furcsa, egyszerű kinézetű étellel a tálcáján. A szultán rosszallóan nézett, nem értette hogyan gondolhatja bárki ember fia, hogy egy egyszerű pörköltféleség elég lehet dühének csillapításához. A szakács viszont rendíthetetlen volt, kérte legalább kóstoljon bele.
  A szultán teljesítette szolgálójának eme utolsónak vélt kérését, szája mosolyra görbült, majd azt kérdezte: "És hogyan nevezted el ezt az étket?" A szakács így válaszolt: "Legyen a neve Hünkar beğendi (vagyis: A szultán kedvelte), ha ön is jónak látja."

   Ezért imádok új és új recepteket kipróbálni és páromnak tálalni. Tegnap a rengeteg dícsérő szó mellett a fenti történettel ajándékozott meg viszonzásul a finom ételért.
   És valóban, ha már korábban kóstoltam volna ezt a sajtos-krémes padlizsángyönyörűségre tálalt pörköltféleséget biztos, hogy gyakorta került volna az asztalunkra ezidáig is. Na de ami késik nem múlik ugyebár.

Hozzávalók (4 főre):
A pörkölthöz:

  40 dkg marha- vagy birkahús (jelen esetben marha színhús)
  1 nagy fej hagyma
  1 nagyobb gerezd fokhagyma
  2 ek napraforgóolaj
  2 ek paradicsompüré
  kb. 1 tk só
  kb. fél kk bors
  1 nagy paradicsom

A padlizsános alaphoz: 
  70 dkg padlizsán
  1 bő ek vaj
  2 ek liszt
  2 dl tej
  kb. 1 kk só
  2 ek reszelt trappista sajt (Törökországban Kaşar peynir)

Elkészítés:
   A húst kis (kb. 1,5 cm) kockákra vágjuk. Olajat hevítünk, amiben a felaprított hagymát pár percig pirítjuk, majd hozzádobjuk a felszeletelt fokhagymát és 1-2 kavarással később a húst. Kb. 10 perc párolás után hozzákeverjük a paradicsompürét, sózzuk, borsozzuk és 50 perc alatt vajpuhára főzzük.
   Ekkor hozzáadjuk a hámozott és egészen apró kockára vágott paradicsomot, majd további 10 perc alatt készre főzzük a pörköltünket.

Miközben a hús fő:
   A padlizsánokat megmossuk, szárukat egész a tövüknél levágjuk. Egy késsel 5-6 helyen egészen a közepükig beszúrkáljuk őket. Előmelegített 200 fokos sütőben (középmagasan elhelyezett tepsin) kb. 45 percig sütjük őket - közben párszor megforgatva.
   Ha a padlizsánok megsültek pár percig hűlni hagyjuk őket, majd óvatosan lehúzzuk a bőrüket, belsejüket 10 percre citromos vízbe áztatjuk (1 l víz - fél citrom leve).
   Ezután nagyon apró (kb. fél cm) "kockákra" vágjuk a kicsit kinyomkodott padlizsánbelsőket.
   A vajból és a lisztből világos rántást készítünk, hozzákeverjük a padlizsánt, majd a tejet. Folyamatos kevergetés mellett felforraljuk, sózzuk, majd 1-2 perc elteltével, ha szépen besűrűsödött elzárjuk a tüzet az edény alatt. Végül hozzákeverünk 2 ek reszelt trappista sajtot.

Tálalás:
   A padlizsános alapból mélytányérra merünk egy adagot, közepébe mélyedést formázunk, melyet a pörkölttel megtöltünk. Én ezúttal egy kis aprított snidlinggel is díszítettem.
   Jól áll neki a rizs és a burgonya köret is, de magában kenyérrel vagy ha már a Ramazan hónapjában járunk pidével fogyasztva is kiváló.

Jó étvágyat!

Kayseri mantısı, hogy ne csak a szája járjon!

   Na ez az a story, amit azért nehéz megírni, mert legalább 50 féleképpen közelíthetnénk meg. Azt sem tudom hol kezdjem.

   Talán ott, hogy ez volt az az étel, amit édes anyósom, aki tudniillik tőzsgyökeres kayserii lakos aznap elénk tálalt, amikoris életemben először átléptem a házuk küszöbét. Nagy volt a megszeppenés részemről, az öröm apósom részéről, a büszkeség párom részéről és a tanácstalanság anyósom részéről, aki akkor még nem értette miért éppen én, innen a Világ háta mögűl, egy olyan lány aki (akkor még) egy szavát sem érti.
   Azóta megismert, én megtanultam törökül, ő osztozik apósom örömében és párom büszkeségében is, én pedig próbálok minél többet tanulni tőle, az igazi török háziasszonytól, aki ha kell 20 embert vendégel meg a semmiből, akinek a hűtője ki sem látszik a saját készítésű joghurttól, vajtól és miegymástól.

   Vagy inkább mesélhetnék arról, hogy Törökországban a régi módi szerint, amit még ma is lelkesen űznek a népek, akkor kezdődik egy házban az igazi élet, amikor a férjekurak elmennek a munkába. Nagy divat a szomszédolás, bizonyám. Az asszonyok sütnek, főznek, összeülnek hol ennél, hol annál, nap mint nap és végeláthatatlanul, megunhatatlanul pletykálnak. Miről? Mindenről és mindenkiről, arról aki nincs ott és aki ott van, újra és újra. Közben viszont nem csak a szájuk jár ám, nem bizony, ilyenkor könnyebben készül el minden pepecselős fogás amilyen a Mantı is és még ezer másik. Az idő csak úgy repül, az ételhalmok pedig növekednek, melyből a nap végén mindenki viszi a saját részét, mutatva az urának, hogy ma sem ült ám tétlenül.

   Azt is el kell mondjam, hogy ámbár első körben elég melós egy étel, ha valaki, mint én is olyan fanatikus, hogy nekiáll egyedül (bár webkamerás, mikrofonos anyós-segítséggel) elkészíteni, mégis szuper és kincset érő minden kisebb-nagyobb gyermekkel rendelkező asszonyságnak. Miért is?
   Mert én bizony megcsináltam a dupla mennyiséget belőle, amiből összesen 4-szer fogunk kiscsaládostól enni, szépen betöltöttem a fagyasztóba. Így egy-egy elfoglalt napon csak előkapok egy adagot és seccperc alatt megfőzöm, párom pedig ájul, mert imádja.
   Anyósom zsenialitása pedig az egyetemista gyerekeinek csomagolt teli zacskós előkészített mantıkészletek voltak. Így a gyerkőcök a kollágiumban, ill. albérletben is meleg házi kosztot ettek minimális energiabefektetés után.

Hozzávalók (kb. 6 főre):
A tésztához:
  2 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
  1 tojás
  1 tk só
  kb. 1 dl víz (óvatosan adagoljuk!)

A töltelékhez:
  15 dkg finomra darált marhahús
  1 nagyobb vagy 2 kisebb hagyma
  1 csapott tk só
  1 csapott tk bors

A léhez:
  2 ek vaj (vagy margarin)
  1 dl paradicsompüré
  1 tk édes pirospaprika (vagy paprikasűrítmény, akkor a sóval vigyázni!)
  kb. 1,5 l víz
  só (kb. 1,5 tk - ízlés szerint)

Elkészítés:
   A lisztet sózzuk, hozzáütjük a tojást és óvatosan adagolva a vízet kemény tésztát gyúrunk belőle. Nedves ruhával letakarjuk, amíg elkészítjük a tölteléket.
   Ehhez a hagymát nagyon apróra vágjuk/reszeljük, legegyszerűbb aprítógépben finomra dolgozni, majd hozzákeverjük a finomra darált húst és a fűszereket.
   A tésztát lisztezett felületen fél-1 mm-esre nyújtjuk (ok, ezzel megszabadulunk egy pár izzadságcsepptől elismerem). Ha egyedül dolgozunk ildomos a tésztát 3 részre osztani és egyszerre csak egy résszel dolgozni, hogy a kinyújtott tészta a munka során ki ne száradjon!
   A tésztát pizzavágó, vagy más célszerszám segítségével kb. 1,5-2 cm oldalú négyzetekre vágjuk (ha valaki nagyon rutinos mehet az 1 cm is!), amiknek a közepébe ujjainkkal egy-egy kis csipetnyi tölteléket szaggatunk. A gyorsaság kedvéért fogjunk a markunkba egy nagyobb adagot és onnan adagoljuk a húst!

   Ha az előzőekkel megvagyunk, fogjuk és nyomjuk össze a tésztanégyzetek 4 sarkát, ekkor a képeken is látható alakokat kapjuk. Az így előkészített töltött tésztákat helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire (lehetőség szerint ne érintkezzenek).
   Ha egy-egy adaggal készen vagyunk (a 3-ból), akkor mehet a tepsi az előmelegített 200 fokos sütőbe, ahol a tésztácskákat 10-12 perc alatt kiszárítjuk.

   A folyamatot megismételjük mindhárom tésztabucival! A kisütött tésztákat kifőzhetjük a lenti módon, vagy későbbi felhasználásra mehetnek zacskóban a fagyasztóba.

   A mantı kifőzése:
   Egy lábosban megolvasztjuk a vajat, hozzáöntjük a paradicsompürét, majd 3-5 perc gyakori keverés melletti forralás után hozzáadjuk a pirospaprikát és a sót is. További 1-2 perces hevítés után felöntjük forró vízzel, beledobjuk az előkészített tésztákat és kb. 20 perc alatt olykor megkeverve készre főzzük az ételt.

Tálalás:
   Mélytányérba merve, fokhagymás joghurttal nyakonöntve, sumak-kal meghintve (ha van kéznél) melegen tálaljuk.

Fokhagymás joghurt:
1 nagy vagy 2 kisebb gerezd fokhagymát összezúzunk, hozzákeverünk 3-3,5 dl joghurtot és kb. 1 kk sót (ízlés szerint).

Jó étvágyat!

Tökönszúrás török módra - Etli kabak dolması

   A dolmát, vagyis töltött zöldséget egyszerűen mindenki szereti. Hogy miért? Mert amellett, hogy aránylag kis energiabefektetéssel kiadós ételt készít a konyhafőnök, jól lakik a család apraja-nagyja, mégha fínnyás is. Egyszerre főhet ugyanis fazekunkban a töltött tök - cukkini, padlizsán, paprika és paradicsom is, ha kell egyik húsos, másik húsmentes töltelékkel megpakolva. (Ha már itt tartunk nekem rendesen húsos padlizsán vagy paprika, Arifnak enyhén húsos tök, Efének meg jobbára húsmentes bármelyik.)
   Na de ezúttal nem cifráztam a dolgot, nana-mama kertjében ugyanis mázsaszám érik a jópofa, össze-vissza kereszteződött tök, gömbölyű, csillag, de hosszú, zöld, fehér, ilyen, olyan... Elérkezett hát a töltött tök készítés ideje!
   Eredetileg az étel persze török tökből készül, ami a színét leszámítva leginkább a cukkinire hasonlít, abból is a kicsit nagyobb, vaskosabb, egyenesebb példányokra (ugye? Rossz az aki rosszra gondol! :) )

 Hozzávalók:
  4-5 nagyobb cukkini, vagy kisebb zsengehéjú tök
  1-2 paradicsom
  200 g darált marhahús
  2-2,5 dl rizs
  1 kisebb fej hagyma
  1 tk szárított morzsolt menta (vagy esetleg aprított friss mentalevél)
  3 ek paradicsompüré
  só (kb. 1 tk)
  kevés bors
  1/4 dl olaj

  1 tk vaj
  1 dl paradicsompüré
  só - kb. 1 tk, (vagy/és 1 húsleveskocka)


Elkészítés:
   A tökök szárait levágjuk, ha hosszabbak, középen ketté vágjuk őket, ha rövidek, akkor egyik végüket egyenesre vágjuk. Egy karalábévájóval, vagy más célszerszámmal belsejüket kivájjuk, ügyelve arra, hogy lyukat ne ejtsünk a tökökön. (Öregebb példányok remek felhasználási módja ez, ekkor a belső magos részt lelkiismeretfurdalás nélkül eldobhatjuk, egyébként lefagyaszthatjuk, vagy más ételhez felhasznélhatjuk.)
   Egy villával hosszanti irányban végigkarcoljuk a tököket, körben haladva ismételve, majd egy fogpiszkálóval 6-8-szor átszúrjuk őket leginkább az alsó fertályra koncentrálva.
   A töltelékhez összekeverjük a megmosott, 15 percre beáztatott és lecsepegtetett rizst, a darált húst, felaprított hagymát, mentás, paradicsompürét, olajat és a fűszereket.
   A tököket lazán megtöltjük az előkészített töltelékkel, úgy hogy a rizsnek maradjon elég helye dagadni. Az én módszerem, hogy jól belenyomkodva töltöm, majd az egyik ujjamat a köpepébe fúrva lyukat képzek, a felesleg pedig megy vissza a tálba.
   A megtöltött tököket egy fazékba állítjuk, próbáljunk olyat választani, amit a tökök majd szorosan egymás mellé állítva teljesen, vagy majdnem teljesen kitöltenek (ha marad ki hely, azt egész paradicsommal, vagy paprikával töltsük ki).
   Paradicsomkalapokat vágunk a tökök tetejére, ezzel fedjük őket.

   A vajat megolvasztjuk, hozzákeverjünk 1 dl paradicsompűrét, 2-3 perc alatt folyamatos keverés mellett összemelegítjük, sózzuk, majd felöntjük kb. 1 l vízzel. Az így elkészített levet rácsorgatjuk a tökökre. A fazekat lefedve kb. 35 perc alatt megfőzzük őket. Ekkor a lángot elzárjuk, majd további 10-15 percig hagyjuk fedő alatt pihenni az ebédet/vacsorát.

   Zúzott fokhagymával és pici sóval ízesített natúr joghurttal tálaljuk.

   Jó étvágyat!

Hasan paşa köfte - VKF! XXXVI.

   Réges rég óta szerettem volna már elkészíteni ezt a látványos burgonyapürével töltött köfteféleséget, de én is mint felteszem sokan mások csak halogattam arra hivatkozva, hogy bizonyára hosszadalmas és macerás folyamat révén jutnék a szép, és minden bizonnyal finom fogáshoz. Na de megéri-e az eredmény a befektetett energiát?! A válasz abszolúte IGEN.
   Mint kiderült a kivitelezés egyszerűbb és gyorsabb, mint például bármely rántott ételféleségé, emellett a tűzhely mellett ácsorgást elkerülve készíthetünk egy minden érzéket kielégítő húsételt, mely ha épp úgy tartja kedvük (vagy idő szűkében vagyunk) további köretet sem igényel maga mellé.

Hozzávalók (kb. 9 köftéhez):
  200 g darált marhahús
  1 fej hagyma
  1 zsemle vagy 1 nagyobb szelet kenyér
  1 púpozott ek aprított petrezselyem (lehet fagyasztott)
  1 tojás
  só (kb. 1 tk), bors

  30-40 dkg burgonya
  5 ek tej
  1 púpozott ek reszelt trappista sajt
  só (kb. 1 csapott tk)

  4 paradicsom (vagy 2 dl paradicsompüré + fél dl víz)
  3 ek olivaolaj
  só, bors


Elkészítés:
   A marhahúst összegyúrjuk a finomra aprított hagymával, tojással, petrezselyemmel, a vízbe áztatott majd kinyomkodott zsemlével és a fűszerekkel. Nagyobb diónyi darabokat véve a masszából kis "tálakat" formázunk, amiket kiolajozott tepsire rendezünk, ahogyan a kép is mutatja.

   A burgonyákat megfőzzük, hámozzuk, majd a tejjel és a sóval szép sima pürét készítünk belőlük (én robotgépet használtam az egyszerűség jegyében). Ezután hozzákeverjük a reszelt sajtot. Habzsákba töltjük és onnan nyomjuk a hústálakba a pürét, vagy csak egyszerűen beléjük kanalazzuk.
   180 fokon sütve 25 perc alatt elkészülnek a burgonyapürével töltött köftéink.
   Közben a szószhoz paradicsomokat meghámozzuk, finomra aprítjuk (én egyszerűen csak úgy szoktam, mint az almát), kis serpenyőben vagy lábosban hevített olivaolajra dobjuk, sózzuk, borsozzuk és 5-6 percig főzzük.
   Ha autentikusak akarunk lenni, akkor a köftéket tetejükre kanalazott szósszal tálaljuk, de azt sem hiszem, hogy bárki szóvá tenné, ha egy-egy nagyobb kanálnyi szószra állítjuk rá őket, ahogy ez a fenti képen látszik.

Jó étvágyat!

Egy Türkmen pilav rendel!

   Oké elismerem, hogy nem ez életem legjobb fotója, de komoly mentségem van a hiányosságra.
   Édes cukor kisfiam ugyanis fényképezés közben ezúttal az 5. felszólítás után sem bírt magával és puszta kézzel nekiállt megdézsmálni a fotózáshoz előkészített pilav adagot. Úgy kell az anyának ugyebár, aki a terasz padlójára terít, mert ott jók a fényviszonyok, na igen... A kezdeti tétova egy-egy husi- és répadarabot lecsippentő mozdulatokat hamar egy határozott villaragadás és az étek közepébe döfés követte. Nade annyi baj legyen, ennél szebb látvány nem is kell egy anyukának, minthogy a gyermeke ilyen élvezettel csemegézik, méghozzá egy aránylag egészséges ételből.
 
    Megtört a jég is! Tudniillik 3 éve kérdezgetem nap-mint-nap páromat, milyen ételt kíván így távol az otthonától. A válasz minduntalan közömbös "mindegy"-ekben és "nekem minden jó"-kban merült ki. Nade a Perde pilavi volt azthiszem az a pont, ami elhozta a döbbent felismerést: ez a nő nem viccel, keres, talál és megvalósít állig felfegyverkezve a gasztrovilággal egyszerre szemben és karöltve. Prezentálom hát most nektek férjemuram legeslegelső kívánság fogását, a Türkmen pilavi-t.

Hozzávalók (3 nagyobb vagy 4 kisebb adaghoz):
  15 dkg apró (kb. 1 cm) kockára vágott marhahús vagy birkahús
  1 nagyobb szál sárgarépa
  2 kisebb fej hagyma
  1 ek vaj
  2 ek olivaolaj
  2 ek paradicsompüré
  1 közepes kisebb krumpli (elhagyható!)
  3 dl rizs
  csipet bors
  kb. 1,5 tk só
  víz

Elkészítés:
   A vajat az olajba olvasztjuk. Rádobjuk a húst, fehéredésig kevergetve pirítjuk, majd hozzáadjuk a felaprított hagymát, a paradicsom pürét és fél tk sót is. További 2-3 percnyi pirítás után felöntjük 2 dl vízzel és résnyire nyitott fedő alatt 30 percig pároljuk, közben ha szüséges a vizet pótoljuk.
   Közben a rizst alaposan megmossuk, 15 percre hideg vízbe áztatjuk, majd alaposan lecsepegtetjük. A répát és a burgonyát is apró (kb. 1 cm) kockákra vágjuk.
   A 30 perc letelte után a húshoz adjuk a répát, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, majd 10-15 percig így főzzük. Ezután jöhet a burgonya (amivel vigyázzunk nehogy túlfőzzük, illetve ha már megpuhult hagyjuk abba a keverést, különben a rizs ragacsos lesz, finom, de ragacsos, ahogy ez most velem is történt), a rizs, kb. 4 dl víz és kb. egy tk só. Gyakori kevergetés mellett felforraljuk, majd forrástól számítva 5-8 percig főzzük, ekkor az edényt lefedjük, fél percre rá, ha már az üres légtér megtelt gőzzel elzárjuk alatta a tüzet és 15-20 percig dagadni hagyjuk.

Jó étvágyat!

I love Lahmacun! - VKF! XXXVI.

   Igazi love story a miénk, szerelem első kóstolásra. A lahmacun (ejtsd: lahmadzsun) volt a legeslegelső étel, amit Törökországban ettem. Most is emlékszem a kis eldugott alagsori étteremre Isztambulban ahová párom cipelt. Olyan fantasztikus kiszolgálásben sem addig, sem azóta nem volt részem. Azthiszem az egész éttermi személyzet rajtam mulatott, mikor az akkor még ismeretlen kologne-t italnak nézve visszautasítottam rögtön kezdésként, melyet arrafelé tudvalévő kézfertőtlenítésre használnak előszeretettel. Döbbent arccal bámultam a sorra érkező salátákat és előételeket, melyektől az asztal már csak alig látszott és ekkor még nem is rendeltünk főfogást magunknak. Ez itt természetes, hangzott el persze törökül és én megértettem, igen ezek tudnak élni!
   Tisztán emlékszem az ottani lahmacun ízére is, és az adana kebabéra, amit a fiúk ettek, mennyei... Azóta is könyörgöm páromnak, hogy csak még egyszer vigyen vissza oda.

   Végre többszöri próbálkozás után sikerült találnom egy receptet, amely pár ponton való módosítással picit visszaidézi azt az első feledhetetlen Törökország ízt. Fogadjátok hát szeretettel:

Hozzávalók a tésztához:
  fél kg liszt
  5 g szárított élesztő
  1 púpozott tk só
  víz (amennyit felvesz)

A húsos kencéhez:
  25 dkg finomra darált marhahús (ha lehet zsírosabb, illetve birka hússal is keverhető)
  2 fej vöröshagyma
  3 gerezd fokhagyma
  1 nagy vagy 2 kisebb tv paprika
  1 zöld csípős hegyes paprika (elhagyható)
  2 paradicsom
  fél dl paradicsompüré
  1 kk kakukkfű
  fél kk őrölt kömény
  1 kk pirospaprika
  1 púpozott tk só
  fél kk bors
  2 ek olvasztott vaj vagy margarin (ha a hús nem zsíros)
  2-3 ek víz, hogy könnyebben kenhető legyen

Elkészítés:
   A liszthez adjuk az élesztőt és a sót, összekeverjük, majd apránként vizet adagolva közepes keménységű tésztát gyúrunk, mely már szépen elválik az edény falától. Fél órán át letakarva kelesztjük, közben elkészítjük a kencét.
   A legegyszerűbb konyhai aprítógépet használni, de ennek hiányában is meglodhatóak a következőek. A hagymát és fokhagymát, paprikát, erős paprikát, hámozott paradicsomot finomra aprítjuk, vagy lereszeljük. Ezután az összes hozzávalót alaposan összedolgozzuk. A cél, hogy minél krémesebb húsos pépet kapjunk.
   A kelesztési idő letelte után a tésztát 10 felé osztjuk. Alaposan lisztezett felületen nagyon vékony (fél-1 mm), kb. lapostányér nagyságúra nyújtjuk az egyes tésztaadagokat közben lelkesen lisztezve a lapok tetejét is, hogy nehogy a nyújtófához ragadjanak. Ezeket sütőpapírral fedett tepsire helyezzük (közben még kézzel nyújtható, igazítható), megkenjük kb. 2 ek húsos krémmel, majd alőmelegített 200 fokos sütőben egyenként 6 perc alatt készre sütjük őket.
   Célszerű egy lap kinyújtásával kezdeni, majd miatatt ez sül előkészíteni a következő lahmacunt és így tovább. A kinyújtott lapot vagy lapokat száraz konyharuhán várakoztathatjuk, így elkerülve mindenféle letapadást.

Tálalás:
   Citromdarabokkal és jó sok vágatlan petrezselyemmel tálaljuk. Sok helyen felszolgálnak hozzá citrommal és olivaolajjal, sóval ízesített egyszerű paradicsom-uborka-hagyma salátát is.
   A lahmajunokat, mint a palacsintát, feltekerve, a petrezselyemmel megtőltve fogyasztják, de ha a pizzához hasonlatosan nyammogjuk el sem követünk el egetrengető hibát.

Jó étvágyat!

Tipp: Kicsit európaiasíthatunk is a dolgon, ha reszelt sajttal szórjuk meg még frissében feltekerés előtt, vagy másnap mielőtt újra felmelegítjük. Török társaságban persze ez eszünkbe se jusson. :)

Csicseriborsó & marhahusi

   Az Etli nohut, vagyis szó szerinti fordításban a húsos csicseriborsó az egyik olyan török alap étel, mely eddig kizárólag pozitív kritikát kapott mindenkitől, aki itt minálunk megkóstolta (beleértve az amúgy marhahúsért nem rajongó Melinda barátnőmet is). A receptet már régesrég óta ígértem nem is egy ismerősömnek, így most sunnyogva végül felteszem remélve, hogy másnak is annyi tele pocaktól boldog arcot hoz majd a konyhájára, mint nekem.

Hozzávalók:
   2 pohár szárított vagy 1 konzerv (800g-os, 450 g netto tartalommal) előfőzött csicseriborsó
   250-300 g kisebb kockákra vágott marhahús
   4 ek margarin
   1 nagy, vagy 2 kisebb hagyma
   fél dl paradicsompüré
   1 hámozott és apróra vágott paradicsom
   1 nagy vagy 2 kisebb tv paprika, vagy piros édes paprika
   kb. 2 tk só
   1 tk édes pirospaprika (ha valaki szereti akkor csípős is mehet)

  Ha szárított csicseriborsót használunk: főzés előtt 8-10 órával forró sós vízbe áztatjuk (3-4 ujjnyival a borsó felett bőven ellepve), tehetünk bele egy kis szódabikarbónát is - ettől jobban megpuhul, majd forrásban lévő vízbe téve kb. 30 perc alatt félkészre főzzük, leszűrjük. Ekkor készen áll a további felhasználásra, a konzerv csicseriborsóhoz hasonlóan.
  Egyszerre nagyobb mennyiségű szárított borsót is előkészíthetünk, majd lefagyaszthatjuk így bármikor, hirtelen ötlettől vezérelve is felhasználhatjuk, elkerülve az áztatási időt.

Elkészítés:
  Az apróra vágott hagymát a margarinon enyhén megpirítjuk. Hozzáadjuk a húst, amit pár perc alatt a hagymával összepárolunk, folyamatosan kevergetve míg a levének nagy része elpárolog.
  Hozzáadjuk a felaprított paradicsomot és paradicsompürét, a nagyobb falatnyi darabokra vágott paprikát és kb. 2 tk sót. Felöntjük 2 dl vízzel és olykor megkeverve, résnyire nyitott fedő alatt puhára főzzük a húst. Közben az elpárolgott folyadékmennyiséget néha pótoljuk, nehogy leégjen! Én általában 1,5-2 órát is főzöm így, annak ellenére, hogy az eredeti recept csak 45 percet ír. Nem tehetek róla, én csak az igazán puha husit szeretem.
  Ha a húsos alap elkészült hozzáadjuk a csicseriborsót, felöntjük annyi vizzel, amennyi ellepi, vagy én például ennél kb. 2 ujjnyival többel, mert párom sok szafttal szereti. Ha szükséges sózzuk. Majd a borsó puhulásáig főzzük (kb. fél óra).

  Piláv (rizs) körettel tálaljuk, télen és persze akár nyáron is dukál mellé a savanyúság, hogy egy kis magyaros ízt is idecsempésszek mostanság esetleg egy kis kovi uborka képében.

Jó étvágyat!

Dalyan köfte

l.Igaz ez a török féle egybesült fasirt sokáig süldögél illatozva a tűzhelyünkben, na de annál kevesebb ténykedést igényel, így Efe születése óta gyakori vacsoravendégünk egy kis rizs- vagy bulgurpilavval, salátával esetleg savanyúsággal karöltve. Az eredeti receptötlet hőn szeretett Binnur ablától származik. Ellerine saglik!

Hozzávalók:
  30 dkg darált marhahús
  1 fej hagyma
  1 tojás
  1 zsemle, vagy 1 szelet kenyér (tej az áztatáshoz)
  2-3 ek zsemlemorzsa
  kb. fél dl paradicsompüré
  1 púpozott tk őrölt kömény
  fél tk pirospaprika
  só
  bors

A mázhoz:
  2 ek paradicsompüré
  1 tk paprikakrém (pl. piros arany, akár csípős)
  1 tk méz

   A hagymát felaprítom, vagy lereszelem, a zsemlét tejbe áztatom majd kinyomkodom. Ezek után a köfte összes hozzávalóját összegyúrom, kb. 8-10 cm*20 cm-es lapított rudat formázok belőle. Sütőpapírral fedett, vagy kiolajozott tepsire teszem. Összekeverem a máz hozzávalóit és megkenem vele a fasirtot. 180 fokon kb. 1 óra 15 perc alatt megsütöm. Nekem egy őslelet gázsütőm van, így légkeveréses, alul felül sütős csodában valamivel kevesebb idővel számoljatok.
   Jó étvágyat!