Most nagyon komolyan mondom, hogy akinek nincs kifogása a hozzávalók egyikével szemben sem (szerintem mondjuk max. a rukkola rezegtetheti a lécet egyeseknél) az MINDENKÉPPEN próbálja ki ezt az ételt! Frankón rá fogtok szokni! Mert hihetetlenül egyszerű és pont ennyire finom, nem tévedés kb. tésztafőzéssel együtt 15 perc alatt pakkra készen is van. Éttermes szerzemény a drága, első kóstolásra beleszerettem és itthon sikerült is persze kb. hááát hatodárból pontosan olyat megvalósítani (najó kivéve a bivalymozzarellát, amiből a bivaly az úgy elmaradt).
Ez lenne hát az én koktélparadicsomos szósszal tálalt rukkolás, mozzarellás tagliatelle-m (ami nálunk jelenleg az ultrafavorit étel - és örül apa, hogy finom, és örül anya mert gyors, és örül gyerek, mert neki meg kiszedhető a tésztaadagja és kaphat rá joghurtot és sajtot, őőő... hát ennyi).
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olasz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olasz. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 4., szombat
2012. január 5., csütörtök
ÖGYE - Mandulás-mogyorós Cantuccini
Ezt a nagyon egyszerűen elkészíthető olasz - amúgy kávéba/teába mártogatós - kekszet mi bármikor, bárhol, bárhogyan imádjuk, ehhez képest igán ritkán készül nálunk (pont az előzőekből kifolyólag - hihetetlen milyen gyorsan el tudjuk tüntetni az egész adagot, az pedig nem kis olajos mag mennyiség, nem beszélve a cukorról és a miegymásról ugyebár).
Ünnepek környékén török-magyar család létünkre kiemelt helye van a Cantuccininek az asztalunkon. Idén szilveszterre Törökországba is sikerült küldeni belőle az ottaniak nagy megelégedettségére.
2 recept kombinációjából született meg ez a változat, az egyik Dolce Vita-tól, a másik pedig Petrától származik a Nosalty oldaláról.
Ünnepek környékén török-magyar család létünkre kiemelt helye van a Cantuccininek az asztalunkon. Idén szilveszterre Törökországba is sikerült küldeni belőle az ottaniak nagy megelégedettségére.
2 recept kombinációjából született meg ez a változat, az egyik Dolce Vita-tól, a másik pedig Petrától származik a Nosalty oldaláról.
2011. július 22., péntek
Tésztás Frittata, csak amúgy tökösen...
Mézigörl hozta meg a kedvem a Frittatához valamelyik reggel igen guszta kis receptjével. El kell mondjam, hogy ámbár a tojás különböző formáiban gyakori vendége a reggeliző asztalunknak (leginkább hétvégente), konkrétan Frittatát még eddig nem látott a család (max. képen).
Gondoltam, ha már lúd, akkor használjuk fel az előző napról megmaradt kifőtt metélt tésztát is, na meg a tök és cukkinidömping közepén nálunk most alapfeltétel, hogy e kettő egyike legalább beletuszkolódjon minden ételbe, hozzá jött még pár olaszos velejáró, mint a parmezán, a friss paradicsom és bazsalikom, olajbogyó, na és akkor már egy kis petrezselyem is elfért ugyebár.
Hozzávalók (1-2 személyre):
2 tojás
2 ek tej
1 paradicsom
2 marék reszelt zsenge tök (vagy cukkini)
1-2 marék maradék kifőzött tészta (ha hosszú darabolva)
fél hagyma (vagy 1 szál újhagyma)
2 ek olivaolaj
1 gerezd fokhagyma
pár szem olajbogyó
1 ek reszelt parmezán
reszelt trappista, vagy más olvadó sajt ízlés szerint
pár friss bazsalikomlevél
friss petrezselyem
só, bors
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
A tököt lereszeljük, picit besózzuk és állni hagyjuk pár percig.
A tojásokat a tejjel és némi sóval felverjük, hozzákeverjük a tésztát, a parmezánt és a reszelt fokhagymát, félretesszük.
A tök ekkorra levet ereszt, ezt kinyomkodjuk, lecsepegtetjük.
A felaprított hagymát az olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a tököt és 1-2 perc dinsztelés után a felkockázott paradicsomot.
Ráöntjük a tojásos keveréket, egyet-kettőt belekeverünk, majd a tetejére darabolt bazsalikomot és petrezselymet, szeletelt olajbogyót, egy kis borsot hintünk, megszórjuk reszelt sajttal és megvárjuk míg a Frittatánk széle enyhén barnulni kezd (a közepe még nyers), ekkor betesszük a sütőbe és addig sütjük, míg a sajt szépen megolvad a tetején. Akinek van, használhat grill funkciót is, hogy a sajt ne csak olvadjon, hanem piruljon is.
Még forrón tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: ha a serpenyőnk nyele nem tűzálló tekerjük be alufóliába és csak így helyezzük a sütőbe!
Gondoltam, ha már lúd, akkor használjuk fel az előző napról megmaradt kifőtt metélt tésztát is, na meg a tök és cukkinidömping közepén nálunk most alapfeltétel, hogy e kettő egyike legalább beletuszkolódjon minden ételbe, hozzá jött még pár olaszos velejáró, mint a parmezán, a friss paradicsom és bazsalikom, olajbogyó, na és akkor már egy kis petrezselyem is elfért ugyebár.
Hozzávalók (1-2 személyre):
2 tojás
2 ek tej
1 paradicsom
2 marék reszelt zsenge tök (vagy cukkini)
1-2 marék maradék kifőzött tészta (ha hosszú darabolva)
fél hagyma (vagy 1 szál újhagyma)
2 ek olivaolaj
1 gerezd fokhagyma
pár szem olajbogyó
1 ek reszelt parmezán
reszelt trappista, vagy más olvadó sajt ízlés szerint
pár friss bazsalikomlevél
friss petrezselyem
só, bors
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
A tököt lereszeljük, picit besózzuk és állni hagyjuk pár percig.
A tojásokat a tejjel és némi sóval felverjük, hozzákeverjük a tésztát, a parmezánt és a reszelt fokhagymát, félretesszük.
A tök ekkorra levet ereszt, ezt kinyomkodjuk, lecsepegtetjük.
A felaprított hagymát az olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a tököt és 1-2 perc dinsztelés után a felkockázott paradicsomot.
Ráöntjük a tojásos keveréket, egyet-kettőt belekeverünk, majd a tetejére darabolt bazsalikomot és petrezselymet, szeletelt olajbogyót, egy kis borsot hintünk, megszórjuk reszelt sajttal és megvárjuk míg a Frittatánk széle enyhén barnulni kezd (a közepe még nyers), ekkor betesszük a sütőbe és addig sütjük, míg a sajt szépen megolvad a tetején. Akinek van, használhat grill funkciót is, hogy a sajt ne csak olvadjon, hanem piruljon is.
Még forrón tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: ha a serpenyőnk nyele nem tűzálló tekerjük be alufóliába és csak így helyezzük a sütőbe!
Minestrone - kell nekem!
Igen, most épp remek az időjárás egy jó kis Minestronéhoz, habár én ezt is a 40 fokos konyhában készítettem még pár napja, mert kellett, csak úgy! Tudom, tudom, elvileg hidegben, télen... de mit tegyek ha úgy imádom, ráadásul ott volt az a rengeteg friss zöldség is a kertből.
Nem kellett sokáig kutatnom, hogy ráleljek Dolce Vita receptjére, na ő az egyik akiben "gyakorlatilag" vakon merek bízni, nade a 2007-es bejegyzésére rápillantva már biztosan láttam lelki szemeim előtt a leendő dícséreteket, amiket bezsebelek majd a Minestrone-val, melyet az ő vezérvonala mentén haladva készítek majd. Természetesen én most a magam mindenféle zöldségét felhasználtam, alább a receptet eszerint olvashatjátok.
Hozzávalók (4 személyre):
1,5 dl paradicsompüré + 1-2 paradicsom (vagy 1 doboz paradicsom konzerv)
1 fej felaprított hagyma (vagy 2 szál újhagyma)
3 nagyobb gerezd fokhagyma (félbevágva)
2 sárgarépa felkarikázva
1 fehérrépa felkarikázva
maréknyi felkockázott karalábé
4 szál felkarikázott szárzeller
1 közepes cukkini felkockázva
1 konzerv bab (most fehér, de jobb a vörös)
maréknyi zöldborsó
maréknyi zöldbab
2 szem burgonya felkockázva
10-15 dkg felcsíkozott kelkáposzta
3 ek olivaolaj
bazsalikom
zsálya
gránátalma ecet (eredetileg balzsamecet)
só, bors
reszelt parmezán
Elkészítés:
Az olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadva 1-2 percig pároljuk a sárga- és fehérrépát, a szárzellert, majd rádobjuk a hámozott és nagyobb darabokra vágott paradicsomot, ráöntjük a paradicsompürét, enyhén megsózzuk.
A kelkáposzta kivételével hozzáadjuk a zöldségeket, ha lehet friss feldarabolt (vagy szárított) bazsalikommal, zsályával, sóval, borssal ízesítjük. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje + 1 ujjnyi, jól átkeverjük, majd közepesen erős lángon fedő alatt kb. 1 órán át főzzük.
Ekkor hozzákeverjük a kelkáposztát, majd miután ez megpuhult (10-15 perc) 1 kávéskanálnyi gránátalma vagy balzsamecettel ízesítjük. Reszelt parmezánnal meghintve, levestésztával karöltve tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: én szeretem a tésztát külön megfőzni és a leves mellett feltálalni, így ha véletlenül nem fogy el az étel egy étkezésre, akkor a tészta nem "szottyosodik" meg nagyon a következő fogyasztásig, de ha úgy tetszik bele is főzhetjük a levesbe.
A hozzávaló zöldségek bátran variálhatóak!
Nem kellett sokáig kutatnom, hogy ráleljek Dolce Vita receptjére, na ő az egyik akiben "gyakorlatilag" vakon merek bízni, nade a 2007-es bejegyzésére rápillantva már biztosan láttam lelki szemeim előtt a leendő dícséreteket, amiket bezsebelek majd a Minestrone-val, melyet az ő vezérvonala mentén haladva készítek majd. Természetesen én most a magam mindenféle zöldségét felhasználtam, alább a receptet eszerint olvashatjátok.
Hozzávalók (4 személyre):
1,5 dl paradicsompüré + 1-2 paradicsom (vagy 1 doboz paradicsom konzerv)
1 fej felaprított hagyma (vagy 2 szál újhagyma)
3 nagyobb gerezd fokhagyma (félbevágva)
2 sárgarépa felkarikázva
1 fehérrépa felkarikázva
maréknyi felkockázott karalábé
4 szál felkarikázott szárzeller
1 közepes cukkini felkockázva
1 konzerv bab (most fehér, de jobb a vörös)
maréknyi zöldborsó
maréknyi zöldbab
2 szem burgonya felkockázva
10-15 dkg felcsíkozott kelkáposzta
3 ek olivaolaj
bazsalikom
zsálya
gránátalma ecet (eredetileg balzsamecet)
só, bors
reszelt parmezán
Elkészítés:
Az olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadva 1-2 percig pároljuk a sárga- és fehérrépát, a szárzellert, majd rádobjuk a hámozott és nagyobb darabokra vágott paradicsomot, ráöntjük a paradicsompürét, enyhén megsózzuk.
A kelkáposzta kivételével hozzáadjuk a zöldségeket, ha lehet friss feldarabolt (vagy szárított) bazsalikommal, zsályával, sóval, borssal ízesítjük. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje + 1 ujjnyi, jól átkeverjük, majd közepesen erős lángon fedő alatt kb. 1 órán át főzzük.
Ekkor hozzákeverjük a kelkáposztát, majd miután ez megpuhult (10-15 perc) 1 kávéskanálnyi gránátalma vagy balzsamecettel ízesítjük. Reszelt parmezánnal meghintve, levestésztával karöltve tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: én szeretem a tésztát külön megfőzni és a leves mellett feltálalni, így ha véletlenül nem fogy el az étel egy étkezésre, akkor a tészta nem "szottyosodik" meg nagyon a következő fogyasztásig, de ha úgy tetszik bele is főzhetjük a levesbe.
A hozzávaló zöldségek bátran variálhatóak!
Címkék:
leves,
olasz,
tejmentes,
tojásmentes,
vegetáriánus
2010. augusztus 18., szerda
Ellenállhatatlan olasz ízmorzsák - házi Gnocchi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








