Azóta is úgy készítem, ahogyan azt anyukámtól láttam, így előre szólok, ha valaki más is véletlenül pontosan így csinálja, akkor egyszerűen kezetfoghatunk. A matutka, vagy mint azt ma a Facebook-os gyorsfelmérésben megtudtam tőletek: lapcsánka, tócsi, tócsni, cicege, krumplimackó, görhöny, macok, hremzli, palanéca, krumplibaba, borzaska, prósza ma reggel nálunk abszolút győzelmet aratott a családon. Efe ugyan még "husii"-nak hívja, de annyi baj legyen. Annyit már belátott, hogy azért husi létére elég rendesen krumplis...
Hozzávalók (3-4 főre):
kb. 60 dkg burgonya
2 tojás
kb. 1 tk só
1 csapott kk őrölt feketebors
egy nagyobb csipet pirospaprika
1 kis fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
4-5 ek liszt
a sütéshez olaj
Elkészítés:
A burgonyákat és a hagymát meghámozzuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. Ráütjük a tojásokat, hozzáadjuk a finomra reszelt, vagy zúzott fokhagymát, a borsot, pirospaprikát és sót, 4 ek lisztet. Alaposan összekeverjük. Ha a burgonya kicsit több levet eresztene még egy kevés lisztet pótlunk hozzá.
Evőkanálnyi adagokban forró olajban tetejüket kicsit lelapogatva sütjük mindkét oldalukat világosbarnára, majd papírtörlőre szedjük.
Jó étvágyat!
TIPP: elmaradhatatlan mellőle a tea (forró vagy jeges évszak szerint), önálló reggeliként vagy reggeli kiegészítéseként, ill. gyors vacsoraként esetleg egy kis mentás vagy kapros joghurtba mártogatva fogyasztjuk.
10 megjegyzés:
Nekem is MATUTKA a tócsni, drága nagymamám sütötte mindig! Köszönet a feledésbe merült receptért. A blogod pedig egyszerűen fantasztikus!
Ezer éve nem ettem!Már annak is van harminc éve, hogy utoljára sütöttem. Ideje lesz elővenni.
Guszta lett a fotó, gratulálok! Mifelénk ez bizony tócsni, de akármi is legyen a neve, nagyon finom.
Zalában pedig prósza ;)
Ezt nyomtam csicsókából, amikor rákattantam.
Ahh... nyamm... :)
Mi fokhagymás tejfölt kenünk rá..de üresbe is isteni...:P
Köszönöm szépen a kommenteket! :) Reméltem, hogy lesznek, akiknek szép régi emlékeket juttat eszébe.
Gyerekkoromat idézi ez az étel, mamám rengeteget sütött ilyet. Ő Dunaföldváron született, náluk macok-nak hívták! :)Imádtam, azt hiszem nekiállok sütni a napokban! Köszönöm szépen, hogy eszembejuttattad ezt az egyszerű de mégis nagyszerű finomságot! :)
Nálunk csak lepcsánka... Imádom.
Mi is így csináljuk, csak egy pici szódabikarbónát is teszünk bele. Éva
Megjegyzés küldése