2012. március 22., csütörtök

Nekem Matutka, neked...

   Határozott reggeliváltozatosításban vagyok az utóbbi napokban. Rendesen érzem magunkon az "unom a banán tojás" hangulatot még így rendszeres török reggelizés, azaz terülj-terülj asztalkám mellett is. Nem is értem hogyan fordulhatott elő, de szerintem már évek óta nem sütöttem Matutkát, ami egyébként gyermekkorom, majd egyetemista éveim egyik kedvenc gyors reggelije és vacsorája volt egy szép nagy bögre teával leöblítve.


   Azóta is úgy készítem, ahogyan azt anyukámtól láttam, így előre szólok, ha valaki más is véletlenül pontosan így csinálja, akkor egyszerűen kezetfoghatunk. A matutka, vagy mint azt ma a Facebook-os gyorsfelmérésben megtudtam tőletek: lapcsánka, tócsi, tócsni, cicege, krumplimackó, görhöny, macok, hremzli, palanéca, krumplibaba, borzaska, prósza ma reggel nálunk abszolút győzelmet aratott a családon. Efe ugyan még "husii"-nak hívja, de annyi baj legyen. Annyit már belátott, hogy azért husi létére elég rendesen krumplis...



Hozzávalók (3-4 főre):
  kb. 60 dkg burgonya
  2 tojás
  kb. 1 tk só
  1 csapott kk őrölt feketebors
  egy nagyobb csipet pirospaprika
  1 kis fej hagyma
  2 gerezd fokhagyma
  4-5 ek liszt
  a sütéshez olaj

Elkészítés:
   A burgonyákat és a hagymát meghámozzuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. Ráütjük a tojásokat, hozzáadjuk a finomra reszelt, vagy zúzott fokhagymát, a borsot, pirospaprikát és sót, 4 ek lisztet. Alaposan összekeverjük. Ha a burgonya kicsit több levet eresztene még egy kevés lisztet pótlunk hozzá.
   Evőkanálnyi adagokban forró olajban tetejüket kicsit lelapogatva sütjük mindkét oldalukat világosbarnára, majd papírtörlőre szedjük.

Jó étvágyat!

TIPP: elmaradhatatlan mellőle a tea (forró vagy jeges évszak szerint), önálló reggeliként vagy reggeli kiegészítéseként, ill. gyors vacsoraként esetleg egy kis mentás vagy kapros joghurtba mártogatva fogyasztjuk.

10 megjegyzés:

Edi írta...

Nekem is MATUTKA a tócsni, drága nagymamám sütötte mindig! Köszönet a feledésbe merült receptért. A blogod pedig egyszerűen fantasztikus!

marisz57 írta...

Ezer éve nem ettem!Már annak is van harminc éve, hogy utoljára sütöttem. Ideje lesz elővenni.

Édeskonyha írta...

Guszta lett a fotó, gratulálok! Mifelénk ez bizony tócsni, de akármi is legyen a neve, nagyon finom.

Eszti írta...

Zalában pedig prósza ;)

Móni írta...

Ezt nyomtam csicsókából, amikor rákattantam.
Ahh... nyamm... :)

Zsanka írta...

Mi fokhagymás tejfölt kenünk rá..de üresbe is isteni...:P

Elif írta...

Köszönöm szépen a kommenteket! :) Reméltem, hogy lesznek, akiknek szép régi emlékeket juttat eszébe.

Zsu írta...

Gyerekkoromat idézi ez az étel, mamám rengeteget sütött ilyet. Ő Dunaföldváron született, náluk macok-nak hívták! :)Imádtam, azt hiszem nekiállok sütni a napokban! Köszönöm szépen, hogy eszembejuttattad ezt az egyszerű de mégis nagyszerű finomságot! :)

csabee írta...

Nálunk csak lepcsánka... Imádom.

Névtelen írta...

Mi is így csináljuk, csak egy pici szódabikarbónát is teszünk bele. Éva